Nézd, néha van amikor én is megcsömörlök...sajnos nagyon is emberből vagyok. Ilyenkor Előfordulhat, hogy valamit picit nyersebben fogalmazok meg, vagy nem teljesen azt írom, amit érzek, csak jólesik odavágni, végre nem csak mosolyogva tűrni, hogy lábtörlőnek néznek...
Tudod, az a tipikus csendes bolond, akinek hirtelen a mosolya vicsorgásba csap át, és olyan elemi erővel jön ki belőle a sok felgyülemlett fekália, hogy az visz mindent...
Beleestem párszor ebbe a hibába és ha érzem, hogy a határán vagyok, akkor "megmenekítem" a világot magamtól:-))
Szép csendben teszem a dolgom...és majd amikor ismét a dolgok pozitív oldalát látom, akkor előbukkanok...mint vihar után a nap:-)))
Na, a "napocska" megy szépen ki az utcára...
Hello, meló:-))
Ui: hogy ez a hsz. mennyire buzisra sikeredett:DDDDD |
