*NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM*
*NFM / / 2011.*
Az 1992. évi LXIII. törvény
19/A. § rendelkezései szerint
*NEM NYILVÁNOS.*
Készült 2011. március 1-én.
*ELŐTERJESZTÉS*
*a Kormány részére*
*a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról*
*Budapest, 2011. március*
**
*Egyeztetési lap*
*1. Az egyeztetés alapadatai*
*honlapon való közzététel időpontja:* [2011. március] *közigazgatási
egyeztetésre megküldés:* [2011. március] *közigazgatási egyeztetés lezárása:
* [2011. március] *államtitkári értekezlet időpontja:* [2011.április] *kormányülés
időpontja* [2011. április]
*2. Az egyeztetésben részt vevők*
*2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy
véleményezésre jogosultak*
*intézmény* *egyetért* *nem ért egyet* *nem adott véleményt* *észrevétele
maradt fenn* KIM BM HM KüM NGM NEFMI
VM
*2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség,
Alkotmánybíróság stb.)*
*egyéb állami szerv* *egyetért* *nem ért egyet* *nem adott véleményt* *észrevétele
maradt fenn* Közúti Közlekedési Ágazati Párbeszéd Bizottság NKH
*2.3. Társadalmi szervezetek*
*társadalmi szervezet* *egyetért* *nem ért egyet* *nem adott véleményt* *észrevétele
maradt fenn*
*Vezetői összefoglaló*
*1. Az előterjesztés célja*
1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél
A közösségi közlekedés egyik eleme a személygépkocsival végzett
személyszállítási szolgáltatás. A jelenleg hatályos szabályozás azonban
nehezen áttekinthető. Már önmagában az a tény, hogy a szolgáltatás
igénybevétele, az utazási igények esetlegessége számos külső tényezőtől függ
pl. napszak, időjárás, rendezvények, báli szezon stb.
Ugyanakkor – annak az állításnak fenntartása mellett – kétségtelen, hogy
elválaszthatatlan része a közösségi közlekedésnek. Ezt jól bizonyítja az is,
hogy változatlanul - bár felmerült a jelen előterjesztés előkészítése során
annak esetleges megszüntetése - szerződéskötési kötelezettség terheli a
szolgáltatókat. A szerződéskötési kötelezettség természetesen nem parttalan.
A jogszabálytervezet tételesen felsorolja azokat az eseteket, melyek
mentesítik a vállalkozókat a szerződéskötési kötelezettség alól. .
A fentebb írtak indokolják, hogy az áruszállítástól és egyéb
személyszállítási tevékenységtől elkülönült szabályozás készüljön ezen
tevékenységre.
A legfontosabb elérni kívánt közpolitikai cél, egy áttekinthető, az önkéntes
jogkövetők számára jól érthető egységes szabályozás álljon az utasok és a
szolgáltatók rendelkezésére.
1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai
A hatályos szabályozás hiányos, továbbá részeiben megújításra érett és
nehezen áttekinthető. A szolgáltatás sajátossága, hogy azt teljesen piaci
körülmények között lehet és kell gyakorolni. Ezeknek a feltételeknek kíván
az előterjesztés megfelelni.
1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása
Az egy jogszabály-tervezetbe összefoglalt a szolgáltatásra és az azt
igénybevevőkre egyaránt érvényes, az igazgatási-közigazgatási
rendelkezéseket, valamint a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazó tervezet meglévő közfeladat hatékonyabb ellátását teszi lehetővé.
*2. Az igénybe vett eszközök*
2.1. Jogalkotás
A jogi szabályozással szemben támasztott követelmények – akkor is, ha a
gyakorlatban ezek a követelmények nem mindig érvényesülnek – a szabályozás
egyszerűségét és áttekinthetőségét fontos szempontnak tekintik a szabályozás
előkészítése és kiadása során. Jelenleg a személygépkocsival díj ellenében
végzett közúti személyszállítás szabályait több jogszabály
– különböző szempontok alapján, egymást többé-kevésbé kiegészítve
– szabályozza. Az egyszerűség és áttekinthetőség e szabályozás újjáalkotása
során azt kívánja meg, hogy
- az ország területén egységesen érvényesülő alapvető és általános
szabályok egyetlen jogszabályban jelenjenek meg, valamint
- az általános (tehát a szolgáltatás gyakorlásának területi
elhelyezkedésétől független) szabályozás ne tartalmazzon felesleges elemeket
(ne legyen túlszabályozott).
A fentiekre figyelemmel a ma különböző rendeletekben szereplő szabályokat
egyetlen kormány-rendelet tervezetében foglaltuk össze. A jogszabálytervezet
természetesen nem érinti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvényben, és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXXVII. törvényben
( a továbbiakban: Átv) a személygépkocsival végzett tevékenységre vonatkozó
rendelkezéseket.
A jogszabálytervezet tartalmazza és meghatározza a hatálya alá tartozó egyes
tevékenységeket ide értve azok meghatározását. A tevékenységek
engedélyezésének feltételeit, amelyek a tevékenység végzésének feltételei. A
tevékenységet végzőkkel szemben támasztott követelményeket, továbbá a
szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés feltételeit. * *
2.2. Egyéb intézkedés
A kormányrendelet az abban megjelölt cél megvalósulásához nem igényel
kormányzati lépéseket.
2.3. Alternatívák
A választott megoldással szemben átfogó reális alternatíva nem merült fel.
*3. Kormányprogramhoz való viszony*
Az előterjesztés nincs közvetlen összefüggésben a kormányprogrammal.
*4. Előzmények, kapcsolódások*
Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik korábbi kormánydöntéshez.
*5. Európai uniós kapcsolódások*
Az Európai unió joga nem tartalmaz az előterjesztés tárgyát képező
szabályozást.
*6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk*
*7. Társadalmi egyeztetés*
Az előterjesztés előkészítése során az érintett érdekképviseletek, továbbá
az érintett igazgatási szervek javaslatait megkértük. Valamennyi jelentős
szakmai érdekképviselet által delegált tagokból álló szakértői
munkabizottságot hoztunk létre a jogalkotás érdekében. Mindazokat a
javaslatokat beleépítettük a jogszabálytervezetbe, amelyek tekintetében
egyetértést tapasztaltunk. Az érdekképviseletek által bejelentett
szabályozási igények és módok közül nem építettük a tervezetbe azokat,
amelyek alkalmasak a vállalkozások esély-egyenlőségének a csorbítására. Ezek
között külön is említést érdemel a kiadható tevékenységi engedélyek
kontingentálása iránti igény. Sok érv hozható fel a kontingentálás
indokoltsága – vagy akár szükségessége – mellett, az Alkotmánybíróság
azonban egyszer már az ilyen általános kontingentálási törekvést
Alkotmány-ellenesnek minősítette
A fenti kérdés Kormány rendeleti szinten álláspontunk szerint nem
rendezhető.
Azonban ezen jogszabály megalkotását követően előterjesztésre kerülő „a
személyszállítási szolgáltatásokról” szóló törvényjavaslatban erre - egy
álláspontunk szerint - a korábbi Alkotmánybírósági döntést is figyelembe
vevő, csak időben korlátozott piacra lépést átmenetileg felfüggesztő
megoldási javaslatot terjesztünk elő.
Ugyancsak érdekképviselet által megfogalmazott javaslat volt, hogy a
szabályozás tárgyi hatálya alá ne csak a személygépkocsival végzett
személyszállítás tartozzon, hanem a háromkerekű járművekkel végzett
sétakocsizás továbbá váljon a jövőre nézve kötelezővé a jelenleg az árak
megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII törvény 7.§-ának (3) bekezdésében
lehetővé tett hatósági ár megállapítása az önkormányzatok által.
Az érdekképviseletek az előterjesztők érveit elfogadták, a javaslatoktól
elálltak.
*8. Vitás kérdések*
Vitás kérdés nem maradt fenn.
*9. Az előterjesztés kommunikációja*
*1. Milyen kommunikáció javasolt * az előterjesztés elfogadása esetén?
*követő * vagy* kezdeményező**
*a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!
*2. A tájékoztatás módja:* Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem
Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem *3.
Fő üzenet (4-5 mondat) *(a kormányzati kommunikáció tartalma, az
előterjesztő kommunikációs szándéka):
Az előterjesztő részéről *nyilatkozó*: *[név], [beosztás];tel.:
[+36-x-xxx], e-mail: [xxx@yyy.hu];* *4. Részletes kommunikációs terv:*
*(A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó
kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, esetleges támadása az
előterjesztésnek, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.)
*hatásvizsgálati lap*
*I. A végrehajtás feltételei*
A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem
szükségesek.
*II. A társadalmi hatások összefoglalása*
1. Elsődleges, célzott hatások
Az előterjesztés elfogadását követően határozottabbak és egyértelműbbek
lesznek a személygépkocsival személyszállítást végző szolgáltató
vállalkozások kötelezettségei, jogai, valamint az utasok kötelezettségei és
jogai.
2. Másodlagos hatások
Nincs.
*III. Társadalmi költségek*
a) A vállalkozások pénzügyi terhei
A javasolt új szabályozásnak nincs közvetlen hatása a vállalkozások pénzügyi
helyzetére.
b) A háztartások pénzügyi terhei
A háztartások pénzügyi terheit a javaslat nem érinti.
c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei
A javaslatnak nincs sem közvetett, sem közvetlen hatása egyetlen társadalmi
csoportra sem.
d) Hatékonysági és versenyképességi költségek
Az előterjesztésnek a hatékonyságot és versenyképességet ezen a speciális
piacon nem érinti.
e) Az előterjesztés adminisztratív terhei
A javaslat nem érinti az adminisztrációs terheket az érintett
vállalkozásoknál.
*IV. Költségvetési hatások*
Nincsenek költségvetési hatások*.*
*V. Egészségügyi hatások*
Nincsenek egészségügyi hatások.
*VI. Környezeti hatások*
A javaslatnak nincs közvetlen környezeti hatása.
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta* a személygépkocsival díj ellenében
végzett közúti személyszállításról * szóló előterjesztést, és elrendeli az
előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a
Magyar Közlönyben való kihirdetését.
*Melléklet az NFM / / / 2011. számú kormány-előterjesztéshez
*…/2011. (….) Korm. rendelet*
*a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról*
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3)
bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában,
a 24. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.
§ (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában,
a 25. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.
§ (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
*Általános rendelkezések*
*1. §*
(1) A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar
Köztársaság területén
a) a díj ellenében végzett személytaxi-szolgáltatást, valamint a
személygépkocsis személyszállítási szolgáltatást (a továbbiakban együtt:
személyszállítási szolgáltatás) folytató gazdálkodó szervezetre [a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 685. §-ának
c) pontja] (a továbbiakban : vállalkozás),
b) a személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjére, a személygépkocsis
személyszállítói szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjére,
c) a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatást igénybe
vevőkre (a továbbiakban: utas), valamint,
d) a személyszállítási szolgáltatást közvetítő diszpécser szolgálatra
terjed ki.
(2) A személyszállítási szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk. a
szerződés általános szabályaira, továbbá a vállalkozási szerződésre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben foglalt
kiegészítésekkel.
(3) E rendelet rendelkezéseit az országhatárt átlépő személyszállítási
szolgáltatásra is alkalmazni kell, kivéve viszonosság vagy nemzetközi
szerződés eltérő rendelkezése esetén.
*2. §*
E rendelet alkalmazásában:
a)* * *személytaxi-szolgáltatás:* a viteldíjjelző készülékkel ellátott, a
gépkocsivezetőn kívül legalább négy és legfeljebb hat fő utazására alkalmas
személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás;
b)* * *személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás:* a
szálláshely-hasznosítási, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális
vagy oktatási tevékenységhez, rendezvény szervezéséhez, illetve az
autóbusszal végzett, a vasúti, a vízi vagy a légi utas-szállítási
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, viteldíjjelző készülékkel el nem
látott, a gépkocsivezetőn kívül legalább négy és legfeljebb nyolc fő
utazására alkalmas személygépkocsival díj ellenében végzett közúti
személyszállítás,
*c) szakmai irányító:* az a személy aki vezetőként, gazdasági társaság
személyesen közreműködő tagjaként, főállású alkalmazottként, vagy önálló
vállalkozóként a személyszállítási szolgáltatói tevékenység szakmai
irányítását ténylegesen és állandó jelleggel ellátja.
II. Fejezet
A személytaxi-szolgáltatás, valamint személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatás
Engedélyezése
*1. A szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó rendelkezések*
*3. §*
(1) Személytaxi-szolgáltatás illetve személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatás a tevékenységre kiadott hatósági engedély (a továbbiakban:
tevékenységi engedély) birtokában végezhető. A tevékenységi engedélyt a
fővárosi, megyei kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó
szakigazgatási szerve (a továbbiakban: közlekedési felügyelőség) adja ki.
(2) Tevékenységi engedély annak a vállalkozásnak adható, amely megfelel a
tevékenység végzéshez e rendeletben előírt feltételeknek.
(3) A személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben meg kell
határozni azt a területet (a továbbiakban: működési terület) is, amelyen a
személytaxi szolgáltatás végezhető. A működési területet a közlekedési
felügyelőség – az illetékes önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a
Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének egyetértésével – a vállalkozás
kérelmére más megyére is kiterjesztheti.
(4) A személygépkocsis személyszállítási szolgáltatásra kiadott tevékenységi
engedély alapján e szolgáltatás az ország egész területén végezhető.
(5) A személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben
meghatározott működési területet a szolgáltatást végző gépkocsi a működési
területén felvett utassal túllépheti, illetve ezt az utast a saját működési
területére visszaszállíthatja.
*4. §*
(1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt – erre irányuló kérelemre
– annak a vállalkozásnak adja meg, amely igazolja a vállalkozás
a) személyes megbízhatóságát,
b) szakmai alkalmasságát,
c) megfelelő pénzügyi teljesítőképességét.
(2) A vállalkozásnak – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
– rendelkeznie kell:
a) olyan személygépkocsival, amelyet a közlekedési felügyelőség a 9. §-ban
foglaltak szerint elvégzett minősítő vizsgálaton a személyszállítási
szolgáltatás végzésére alkalmasnak talált, és
b) olyan gépkocsivezetővel,
ba) akinek legalább kettő éve ”B” kategóriára érvényesített vezetői
engedélye és a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról
szóló jogszabályban meghatározott PÁV II. pályaalkalmassági minősítése van,
bb) aki az 1. számú mellékletben előírt vizsgakötelezettségnek eleget
tett, valamint
bc) aki betöltötte a huszonegyedik életévét.
(3) A szakmai irányító legfeljebb három vállalkozásnál töltheti be ezt a
feladatkört.
*5. § *
(1) A személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjének személytaxis
személyszállító szolgáltatói, a személygépkocsis személyszállítói
szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjének személygépkocsis személyszállító
szolgáltatói szaktanfolyamon kell részt vennie és vizsgát kell tennie. A
Nemzeti Közlekedési Hatóság a vizsga sikeres teljesítése után
a) személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsga esetén a főváros vagy
az adott megye területére,
b) személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsga esetén az ország
egész területére
érvényes vizsgaigazolást ad ki.
(2) A gyakorlati vezetési vizsga megyeszékhelyen, vagy megyei jogú városban
tehető. Érvényes személyszállító vezetői igazolvánnyal rendelkező
gépkocsivezetőnek vezetési gyakorlatból nem szükséges vizsgát tenni.
(3) A szaktanfolyamok és vizsgák tantárgyait, valamint az oktatás és
vizsgáztatás módját és egyéb feltételeit az 1. *sz*. melléklet tartalmazza.
*2. Személyes megbízhatóság *
*6. §*
A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg a vállalkozás, ha
szakmai irányítója korábban
a) olyan vállalkozás szakmai irányítója volt, amelynél a
személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit –
ideértve a járművezetők személyi feltételeire, az áralkalmazásra, a
nyugtaadási kötelezettségre, valamint az önkormányzat által közterületen
kijelölt taxiállomás használatára vonatkozó rendelkezéseket – megsértették,
és ezért a tevékenységet engedélyező hatóság a vállalkozás tevékenységi
engedélyét felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt,
b) egyéni vállalkozó volt, és a személyszállítási szolgáltatásra
vonatkozó vállalkozói tevékenység folytatását a hatóság megtiltotta, a
megtiltásáról hozott határozat végrehajthatóvá válásától számított egy évig,
c) szakmai irányító volt olyan személyszállítási szolgáltatást végző
vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törléstől
számított egy évig,
d) szakmai irányító volt olyan személyszállítási szolgáltatást végző
vállalkozásnál, amelynek a tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság
visszavonta, a visszavonástól számított egy évig.
*3. Szakmai alkalmasság*
*7. §*
(1) A szakmai irányítónak – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –
személytaxis vállalkozói képesítéssel illetve személygépkocsis
személyszállító vállalkozói képesítéssel kell rendelkeznie. A képesítés
megszerzéséhez a szakmai irányítónak szaktanfolyamon kell részt vennie, és
eredményes vizsgát kell tennie. A képesítés megszerzéséhez szükséges vizsgát
a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezi. A szakmai irányító a képesítés
megszerzését a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott személytaxis
vállalkozói illetve személygépkocsis személyszállító vállalkozói
vizsgabizonyítvánnyal igazolhatja.
(2) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor az (1) bekezdésében
meghatározott vizsgabizonyítvány megszerzése alól egy éves haladékot kaphat
az a szakmai irányító, aki – a kérelem benyújtását megelőzően – tíz évnél
nem régebben, legalább öt évig szakirányú szakmai irányító beosztásban
dolgozott személyszállítási szolgáltatást folytató vállalkozásnál. A
tevékenységet engedélyező hatóság részleges vagy teljes felmentést adhat a
vizsgakötelezettség alól annak a személynek, aki az előírt szakismereteket
szakirányú felsőfokú képesítésről kiállított okirattal igazolja.
(3) A szakmai irányító személyének megváltozását a közlekedési felügyelőség
részére tizenkét napon belül be kell jelenteni. Amennyiben az új szakmai
irányító a szakmai alkalmasság követelményeinek nem felel meg, a közlekedési
felügyelőség legfeljebb hat hónapos időtartamra felmentést adhat a szakmai
alkalmasság követelményének teljesítése alól.
*4. Pénzügyi teljesítőképesség*
*8. §*
(1) A pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben megfelelő, ha a
vállalkozás
a) a kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint –– köztartozásmentes adózónak
minősül, és
aa) ezt harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja,
vagy
ab) szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, ideértve az önkormányzatok
által vezetett adatbázist is, és
b) rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni
biztosítékkal.
(2) A vagyoni biztosíték mértéke:
a) a vállalkozásnál személytaxi-szolgáltatást és személygépkocsis
személyszállító szolgáltatást végző minden egyes személygépkocsi után az
azzal szállítható utasonként ötvenezer forint összegű, elkülönítetten kezelt
vagyoni biztosíték, vagy
b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő – pénzügyi intézmény által
nyújtott – a közlekedési hatóság által előzetesen jóváhagyott
felelősségbiztosítás.
(3) A vagyoni biztosíték – legfeljebb negyven napos visszapótlási
kötelezettség mellett és kizárólag az engedélyező hatóság rendelkezésével –
a vállalkozás által a személyszállítási szolgáltatással összefüggésben az
utasoknak okozott és a más módon nem fedezett károkból eredő jogos
kártérítési igények kielégítésére használható fel.
*5. Minősítő vizsgálat*
*9. §*
(1) Azt a személygépkocsit, amellyel a vállalkozás a személyszállítási
szolgáltatást végezni kívánja, a tevékenységi engedély iránt benyújtott
kérelem elbírálását megelőzően minősítő vizsgálaton kell a közlekedési
felügyelőségnél bemutatni. A minősítő vizsgálat díjaként a közúti járművek
forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és
ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes
közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti
műszaki vizsgálati díjat kell megfizetni.
(2) A közlekedési felügyelőség a kiadott Jármű Műszaki Adatlapon
feltüntetett záradékban igazolja a személygépkocsi alkalmasságát. A
személygépkocsi abban az esetben minősíthető alkalmasnak, ha a közúti
járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki
feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott üzemeltetési
műszaki feltételeknek, valamint az e rendelet 2. sz. mellékletének 1.
pontjában meghatározott további feltételeknek megfelel.
(3) A minősítő vizsgálat megkezdésekor személytaxi esetében be kell mutatni
a viteldíjjelző készülék hitelesítését kétévente igazoló, Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által jogosított szakszerviz, vagy más
szakértő intézmény által kiállított tanúsítványt és a taxaméter naplót.
(4) A tevékenységi engedéllyel rendelkező személygépkocsi
üzemképtelenné válása esetén – átmeneti időre, de legfeljebb hat hónapra
– a szolgáltatás zavartalan folytatása érdekében a vállalkozás bérelt
személygépkocsival is végezheti a tevékenységét. A bérelt személygépkocsinak
meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek. A
vállalkozás köteles a közlekedési felügyelőségnek a bérelt gépkocsi
használatát a használat megkezdését megelőzően bejelenteni. A gépjármű
vezetője a bérleti szerződést vagy annak másolatát, illetve a hatóság által
kiadott engedély kivonatot köteles a szolgáltatás nyújtásakor magánál
tartani.
(5) A személytaxi-szolgáltatást nyújtó személygépkocsin az időszakos műszaki
vizsgálata során az (1) bekezdésben meghatározott minősítő vizsgálatot
ismételten el kell végezni.
*6. A tevékenységi engedély*
*10. §*
(1) A tevékenységi engedélyben meg kell jelölni, hogy az az 1. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti személyszállítási szolgáltatások közül melyikre
vonatkozik. Valamennyi szolgáltatásra önálló tevékenységi engedélyt kell
kiadni. A tevékenységi engedély ötéves időtartamra adható ki.
(2) A tevékenységi engedélyben – a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvényben, valamint a (3) és (4) bekezdésekben
foglaltakon túlmenően – fel kell tüntetni az engedély sorszámát, az
engedélyezett szolgáltatás megnevezését, a vállalkozás nevét, a szakmai
irányító nevét, a vállalkozás székhelyét (telephelyét), valamint az
engedélyezett szolgáltatásnak – az 1. § (1) bekezdése szerinti –
megnevezését, továbbá azt, ha a vállalkozó diszpécser-szolgáltatást is
végez.
(3) A tevékenységi engedélyt egy eredeti példányban és annyi rendszámra
szóló engedélykivonattal kell kiadni, ahány személygépkocsi üzemeltetésére
jogosult a vállalkozás. Az engedélykivonat a következőket tartalmazza:
a) a vállalkozás neve, székhelye (telephelye),
b) az engedély sorszáma,
c) az engedélyezett szolgáltatás megnevezése,
d) a megkülönböztető rendszám adatai,
e) személytaxi–szolgáltatásnál az engedélyezett működési terület.
(4) A tevékenységi engedélyt a vállalkozás a székhelyén köteles őrizni, az
engedélykivonatot személyszállítás során a járművön kell tartani.
*7. Adatváltozás bejelentése*
*11. §*
(1) A vállalkozás 12 napon belül köteles a tevékenységi engedély adataiban
bekövetkezett változásokat a közlekedési felügyelőségnél bejelenteni. A
közlekedési felügyelőség
a) a tevékenységi engedély adatait módosítja és – szükség esetén – új
engedélykivonatot is kiad, vagy
b) a korábbi tevékenységi engedély bevonásával egyidejűleg új
tevékenységi engedélyt ad ki.
(2) A vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tevékenységi
engedélyt és annak kivonatait
a) a tevékenység megszűnése esetén a közlekedési felügyelőségnek köteles
visszaszolgáltatni, vagy
b) a tevékenység szüneteltetése esetén – annak időtartamára, legfeljebb
öt évre – a közlekedési felügyelőségnél letétbe helyezni.
*8. A tevékenységi engedély visszavonása, felfüggesztése*
*12. §*
(1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a
meghatározott személygépkocsira kiadott tevékenységi engedélyt, és annak
kivonatait, valamint a személygépkocsi vezetőjének a 13. § (1) bekezdésében
meghatározott személyszállító vezetői igazolványát legalább három hónapra,
de legfeljebb öt évre visszavonja, ha a vállalkozás a tevékenységi
engedéllyel rendelkező személygépkocsival
a) az engedélyezett tevékenységet tartósan – legalább egy éven át – nem
gyakorolta, anélkül, hogy a szünetelést a közlekedési felügyelőségnek - –a
megkülönböztető rendszámtábla egyidejű letétbehelyezése mellett –
bejelentette volna,
b) az e rendeletben meghatározott követelményeket a vállalkozás szakmai
irányítója vagy a személygépkocsi vezetője megsértette, és emiatt az
engedély visszavonását szükségesnek tartja, vagy a visszavonásra a működési
területén illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fogyasztóvédelmi
hatóság, a közlekedési felügyelőség vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
megfelelően alátámasztott javaslatot tett.
(2) A közlekedési felügyelőség a vállalkozás tevékenységi engedélyét és az
engedély kivonatait
a) visszavonja, ha a vállalkozás a működése során a tevékenységi engedély
kiadásához szükséges, e rendeletben előírt valamely feltételt már nem
teljesíti,
b) legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre felfüggeszti, ha a
vállalkozás az e rendeletben meghatározott követelményeket a vállalkozás
szakmai irányítója súlyosan vagy ismétlődően megsértette.
(3) A közlekedési hatóság a vállalkozás személyszállítási szolgáltatást
nyújtó személygépkocsijára kiadott tevékenységi engedélyt legalább három
hónapra, de legfeljebb öt évre felfüggeszti, ha az adott személygépkocsi
vezetője az e rendeletben meghatározott követelményeket súlyosan vagy
ismétlődően megsérti.
(4) A vállalkozás a tevékenységi engedélye felfüggesztésének időtartama
alatt további személygépkocsira tevékenységi engedélyt nem kaphat. A
személygépkocsi cseréje esetén azonban a tevékenységi engedély kivonata
cserélendő.
(5) Ha a közlekedési felügyelőség a tevékenységi engedély visszavonása
esetén a vállalkozás székhelye szerint illetékes okmányirodánál kezdeményezi
a személygépkocsi megkülönbözető rendszámának bevonását.
* *
* 9. A személyszállító vezetői igazolványra
vonatkozó rendelkezések*
*13. §*
(1) A személytaxi-szolgáltatáshoz és a személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatáshoz használt személygépkocsit vezetni csak külön erre a célra és
legfeljebb öt éves időtartamra kiadott személyszállító vezetői igazolvánnyal
szabad. A személyszállító vezetői igazolványt a személygépkocsi vezetője
köteles a szolgáltatás nyújtása közben magánál tartani.
(2) A személyszállító vezetői igazolványt a tevékenységi engedéllyel
rendelkező vállalkozás által benyújtott – a személygépkocsi vezetésére
képesített személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó –
kérelemre a közlekedési felügyelőség tizenkét napon belül adja ki. A
kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdése szerinti – egy évnél nem
régebbi – vizsgaigazolást, valamint az egy évnél nem régebbi
elsősegély-nyújtási vizsgaigazolást.
(3) A kérelmet a közlekedési hatóság elutasítja, ha
1. a gépkocsivezető a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak nem
felel meg,
b) a gépkocsivezető nem felel meg a közúti járművezetők egészségi
alkalmasságának megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott
egészségügyi feltételeknek,
c) a gépkocsivezető korábban kiadott vezetői engedélyét visszavonták, a
visszavonás időtartama alatt,
d) a gépkocsivezető szakmai irányítója volt olyan vállalkozásnak,
amelynek a tevékenységi engedélyét valamennyi személygépkocsija tekintetében
visszavonták, a visszavonás időtartama alatt.
(4) A személyszállító vezetői igazolvány tartalmazza:
a) a gépkocsivezető természetes személyazonosító adatait,
b) az 5. § (1) bekezdése szerinti vizsgaigazolás számát és kiállításának
dátumát,
c) az igazolvány sorszámát,
d) annak a vállalkozásnak a megnevezését, amelynek a személygépkocsiját a
gépkocsivezető vezetni jogosult,
e) az igazolvány területi hatályát.
(5) A közlekedési felügyelőséghez tizenkettő napon belül be kell jelenteni
a) a gépkocsivezetőnek a (4) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti
adatokban bekövetkezett változásokat,
b) a vállalkozásnak a (4) bekezdés d) pontja szerinti adat változását.
(6) A bejelentés alapján a közlekedési felügyelőség a személyszállító
vezetői igazolvány adatait módosítja, vagy – a személyszállító vezetői
igazolvány bevonásával egyidejűleg – új személyszállító vezetői igazolványt
ad ki.
(7) A közlekedési felügyelőség a személyszállító vezetői igazolványt
a) visszavonja, ha a személyszállító vezetői igazolvány kiadásának az e
rendeletben meghatározott feltételei már nem teljesülnek,
b) legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre felfüggeszti, ha az e
rendeletben illetve más jogszabályban a tevékenységére vonatkozó szakmai
szabályokat a gépkocsivezető megsértette.
*10. A személygépkocsival szemben támasztott követelmények*
*14. §*
(1) A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsit fel kell
szerelni a 2. melléklet 2. pontjában felsoroltakkal.
(2) A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsinak saját célra
történő igénybevétele esetében a 2. melléklet 2. pontjának 2.1. alpontjában
meghatározott jelzést le kell venni, vagy le kell takarni.
*15. §*
A személytaxi-szolgáltatáshoz és a személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatáshoz használt személygépkocsi jobb oldali első ajtajának külső
részén – legalább 10 cm magas karakterek alkalmazásával – fel kell tüntetni
a tevékenységi engedély sorszámát.
III. Fejezet
A személytaxi-szolgáltatási szerződésekre vonatkozó rendelkezések
*11. A szolgáltatás igénybevétele*
*16. §*
(1) A vállalkozást a személytaxi-szolgáltatásra – a (2) és a (4) bekezdésben
foglalt eltéréssel – szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Nem köteles elvállalni az utas szállítását a vállalkozás – vagy
képviseletében a személygépkocsi vezetője – ha azt a telephelye helységének
közigazgatási határától számított 30 km-t meghaladó távolságra rendelik meg.
(3) A vállalkozás a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a
személyszállításból kizárhatja, ha az utas
a) ittas vagy bódult állapotban van vagy botrányosan viselkedik,
b) magatartásával a közlekedés biztonságát, saját vagy utastársai testi
épségét, egészségét, a személygépkocsinak vagy berendezéseinek az épségét
sérti, vagy veszélyezteti;
c) ruházatával, poggyászával, vagy más módon a járművet beszennyezheti.
(4) A magatehetetlen, vagy a szolgáltatás igénybevételére kísérő nélkül nem
képes személy, valamint a tíz éven aluli gyermek a személytaxi-szolgáltatás
igénybevételére kísérő nélkül nem jogosult.
*17. §*
(1) A személytaxi-szolgáltatást az utas
a) a vállalkozástól vagy a megbízásából eljáró diszpécserszolgálattól
telefonon, faxon, e-mailben, levélben, on-line történő előzetes
megrendeléssel,
b) a taxiállomáson várakozó személygépkocsiba utazási céllal történő
beszállással,
c) a szabad jelzéssel közlekedő személygépkocsi megállításával vagy
szabad jelzéssel várakozó személygépkocsiba történő beszállással, vagy
d) a személygépkocsi vezetőjével szóban kötött megállapodás útján
veheti igénybe.
(2) A személytaxi-szolgáltatásra a szerződés a megrendelés elfogadásával,
előzetes megrendelés hiányában a szabad jelzéssel várakozó személygépkocsiba
utazási szándékkal történő beszállással jön létre.
*12. A diszpécserszolgálat*
*18. §*
(1) A személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozás a szolgáltatás
színvonalának és mértékének a növelése érdekében, a feladatok vállalása
céljából, elkülönült szervezetben vagy saját szervezeti egységeként –
önállóan, vagy más vállalkozással közösen – a tevékenységi engedélyében
külön meghatározott diszpécserszolgálatot tarthat fenn, vagy ilyen
szolgálattal szerződést köthet.
(2) A diszpécserszolgálat rögzíti a telefonon, faxon, e-mailben, levélben,
vagy on-line érkező megrendeléseket és továbbítja azokat a szolgáltatást
teljesítő személygépkocsi vezetőjéhez. A diszpécserszolgálatnál a
telefonhívásokat – a megrendelést, annak elfogadását és a feladatot
teljesítő személygépkocsi vezetője részére történt továbbítását –
hangfelvétellel vagy írásban rögzíteni kell, és azokat legalább egy hónapig
meg kell őrizni.
(3) A diszpécserszolgálattal rendelkező vállalkozás a tevékenységét
végezheti – erre vonatkozó szerződés alapján – személytaxi-szolgáltatásra
engedéllyel rendelkező más vállalkozás részére is. A diszpécser szolgálattal
rendelkező vállalkozás tevékenységi engedélyében külön fel kell tüntetni a
diszpécserszolgálati tevékenység folytatását is.
*19. §*
(1) A személyszállítási szolgáltatást közvetítő diszpécserszolgálat a
tevékenységét a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezheti. Az
engedély iránti kérelemhez a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek
teljesítését igazoló okiratokat mellékelni kell.
(2) A diszpécserszolgálat szakmai irányítójára e rendeletnek a
személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás szakmai irányítójára
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A diszpécserszolgálatnak elkülönítetten kezelt, a 8. § (2) bekezdésében
meghatározott formában, vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, amelynek
mértékét a diszpécserszolgálattal szerződött – személyszállítási
szolgáltatást végző – vállalkozások által működtetett személygépkocsik száma
határozza meg. A vagyoni biztosíték mértéke
a) 20 db személygépkocsiig egymillió forint,
b) 21-50 db gépkocsiig kétmillió forint,
c) 51-100 gépkocsiig hárommillió forint,
d) 101-200 gépkocsiig ötmillió forint,
e) 200 gépkocsi felett húszmillió forint.
(4) A vagyoni biztosíték – legfeljebb negyven napos visszapótlási
kötelezettség mellett és kizárólag a közlekedési hatóság rendelkezésével – a
diszpécser szolgálat által a személyszállítási szolgáltatást végző
vállalkozásoknak vagy az utasoknak okozott és a más módon nem fedezett
károkból eredő jogos kártérítési igények kielégítésére használható fel.
* *
*13. Poggyászszállítás*
*20. §*
(1) Az utas olyan méretű poggyászt vihet magával, amelyet a csomagtérben
vagy az üres ülésen el lehet helyezni (poggyászszállítás).
(2) A személyszállítási szolgáltatáshoz használt személygépkocsival díj
ellenében áruküldeményt továbbítani (fuvarozni) nem szabad.
(3) A (2) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az utas jelenléte nélkül
a csomagtérben, vagy az utastérben elhelyezett olyan – megfelelően
becsomagolt – tárgyakra, amelyek tömege ülésenként a 68 kg-ot nem haladja
meg.
(4) Személyszállítási szolgáltatás keretében nem szállítható
1. olyan poggyász, amelynek szállítását jogszabály tiltja,
2. olyan poggyász, amely méreténél vagy súlyánál fogva a
személygépkocsiban erre kijelölt helyen nem helyezhető el.
(5) A vállalkozás megtagadhatja olyan poggyász szállítását, amely a
személygépkocsit, más utasok ruházatát vagy az utasok poggyászát
beszennyezheti, illetve a kilátást zavarja.
*14. A személygépkocsis személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó eltérő
rendelkezések*
*21. §*
(1) A személygépkocsis személyszállítási szolgáltatásra a
személytaxi-szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban
és a 22. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az autóbusszal végzett, a vasúti, a vízi vagy a légi utas-szállítási
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatást az utas
a) a szolgáltató vállalkozásnál rendszeresített utas-felvételi helyeken,
vagy
b) annál a szálláshely-hasznosítónál, idegenforgalmi, turisztikai, sport,
kulturális vagy oktatási tevékenységet végző személynél, szervezetnél vagy
rendezvényszervezőnél - akinek (amelynek) a tevékenységéhez e szolgáltatás
közvetlenül kapcsolódik -
rendelheti meg.
(3) Amennyiben a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatást a
vállalkozás elkülönült szervezetben, főtevékenységként végzi, az (2)
bekezdés b) pontja szerinti személyek, szervezetek e vállalkozással – a
személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás teljesítésére – külön
szerződést kötnek.
(4) A 20. §-ban foglaltakra tekintettel arról, hogy az adott
személygépkocsival az utas vihet-e magával poggyászt – az üzleti feltételek
vonatkozó rendelkezéseinek a hiányában – a körülmények ismeretében a
személygépkocsi vezetője dönt. Amennyiben a vállalkozás az adott feladatot
az autóbusszal végzett, a vasúti, a vízi vagy a légi utas-szállítási
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódóan végzi, a poggyász továbbítását a
vállalkozás illetve a gépkocsivezető nem tagadhatja meg.
*22. §*
(1) A személygépkocsis személyszállítást végző vállalkozás a
személyszállítási szerződések – jogszabályban nem szabályozott – részletes
feltételeit üzleti feltételekbe foglalja. Az üzleti feltételekre a Ptk.-nak
az általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók.
(2) A vállalkozásnak az üzleti feltételeket a telephelyén ki kell
függesztenie, és kérésre – térítés ellenében – kinyomtatva is rendelkezésre
kell bocsátania, valamint a személyszállítási szolgáltatást végző
személygépkocsikban annak az utasokra vonatkozó kivonatát úgy kell
elhelyeznie, hogy azt az utasok megtekinthessék.
IV. Fejezet
Ellenőrzés
*23. §*
A személyszállítási szolgáltatást ellenőrizhetik a közúti közlekedésről
szóló törvényben megjelölt ellenőrzésre feljogosított szervek, *valamint a
települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat
főjegyzője) és a fogyasztóvédelmi hatóság.* Az ellenőrzés a
személyszállítási szolgáltatásnak az e rendeletben meghatározott minden
elemére kiterjedhet, ideértve a személygépkocsi vezetőjének e
szolgáltatással összefüggő magatartását is.
*V. Záró rendelkezések*
*24. §*
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba,
rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybelépése előtt a közúti közlekedési
szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988.
(XII. 20.) Mt. rendelet alapján kiadott személytaxis és személyszállító
engedély alapján, az abban meghatározott feltételek megtartásával 2012.
december 31-ig folytatható az e rendelet hatálya alá tartozó
személyszállítási tevékenység.
(3) Az e rendelet hatályba lépése előtt személyszállítási szolgáltatásra
kiadott vállalkozói engedélyek az azokban szereplő határidőig a továbbra is
érvényesek.
(4) Az e rendelet hatályba lépése előtt a közúti közlekedési
szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988.
(XII. 20.) Mt. rendelet 1.sz. melléklet A. rész I. 1/a) pontjában
meghatározott képesítésről szóló igazolás 2012. december 31-ig egyenértékű
az 5. § (1) bekezdésben meghatározott vizsgaigazolással.
*25. §*
A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez
kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok
összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról
szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bírságrendelet) 2.
§ 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő m) ponttal
egészül ki:
*[A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik – az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot
köteles fizetni az, aki]*
„*1)* a kétoldalú közúti áru- és személyszállításról szóló nemzetközi
szerződéseket kihirdető – a 12. mellékletben foglalt – jogszabályokban,
*m)* a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállításról szóló
kormányrendeletben”
*[meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt
engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.]*
*26. §*
(1) Hatályát veszti
a) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben
tartásáról” szóló 89/1988. (XII. 20.) MT. rendelet 2. § (1) bekezdés c)
pontja, az 5/A.-5/C. §, a 12.§, a 14.§, a 17.§, a 24.§ a) pontjában „ az
5/A.§ szerinti taxiengedélyt, az 5/B.§ szerinti személygépkocsis
személyszállító engedélyt,” szövegrész, a 24. § b) pontjában „az 5/C.§
szerinti igazolványt,” szövegrész,
b) a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT
rendelet 13. §.,
c) a személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről
szóló 21/1992. (X.27.) KHVM rendelet.
(2) A 25-26. § a hatályba lépést követő napon vesztik hatályukat.
*1. melléklet a …/2010. (… …) Korm. rendelethez*
„
*1. A jármű vezetőjére vonatkozó követelmények*
1. A személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás
megszerzéséhez a jármű vezetőjének szaktanfolyamon kell részt vennie.
A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai:
Elméleti tantárgyak:
- közlekedési, hibaelhárítási ismeretek és vezetéselmélet (8 óra),
- speciális vezetéstechnikai ismeretek (2 óra),
- helyismereti jártasság és helyi idegenforgalmi ismeretek (8 óra),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (8 óra).
Gyakorlati tantárgy:
- a személytaxi tartozékainak kezelése (2 óra).
A személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás megszerzéséhez a
jármű vezetőjének vizsgát kell tennie az alábbi vizsgatárgyakból:
Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:
- közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek,
vezetéselmélet (50 perc),
- helyismereti jártasság és helyi idegenforgalmi ismeretek (25 perc), (ez
a vizsgatárgy az adott megyére vonatkozik),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc).
A vizsgázónak jelentkezéskor jeleznie kell, hogy mely megye területére
szeretne vizsgát tenni. A helyismereti jártasság és helyi idegenforgalmi
ismeretek elméleti vizsgatárgyból, valamint a vezetési gyakorlatból a vizsga
a megjelölt megye területén tehető le.
A közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet
tantárgyból 50 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám
70. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 7, vagy annál kevesebb. A
többi elméleti tantárgyból 25 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető
maximális pontszám 25. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 5, vagy
annál kevesebb.
Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők:
- vezetési gyakorlat (50 perc), (az adott megyére vonatkozik).
A gyakorlati vizsga keretében a jármű szabályos, biztonságos vezetéséről,
illetve a taxi tartozékok szakszerű kezeléséről, valamint a vizsgabiztos
által meghatározott úti cél meg találásából kell számot adnia. A vizsga
helyét az Nemzeti Közlekedési Hatóság jelöli ki, a 2. § a) pontjában
meghatározott feltételeknek megfelelő vizsgajárművet a képzőszerv
biztosítja.
Sikertelen a vizsga ha:
- a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és
vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21) GKM rendelet
8. számú melléklet 8.1.2 pontjában felsorolt vizsga sikertelenséget
okozó hibát ejt,
- ha tájékozatlanságot mutat a taxi tartozékok kezelését illetően,
- a vizsgabiztos által meghatározott úti célt nem tudja megtalálni,
eltéved.
1.2 A személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás
megszerzéséhez a jármű vezetőjének szaktanfolyamon kell részt vennie.
A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai:
Elméleti tantárgyak:
- közlekedési, hibaelhárítási ismeretek és vezetéselmélet (8 óra),
- speciális vezetéstechnikai ismeretek (2 óra),
- országos közlekedés-földrajzi és térképolvasási ismertek, általános
idegenforgalmi ismeretek (8 óra),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (8 óra).
A személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás
megszerzéséhez a jármű vezetőjének vizsgát kell tennie az alábbi
vizsgatárgyakból:
Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:
- közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek,
vezetéselmélet (50 perc),
- országos közlekedés-földrajzi és térképolvasási ismertek, általános
idegenforgalmi ismeretek (25 perc),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc).
A közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet
tantárgyból 50 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám
70. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 7, vagy annál kevesebb. A
többi elméleti tantárgyból 25 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető
maximális pontszám 25. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 5, vagy
annál kevesebb.
Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők:
- vezetési gyakorlat (50 perc).
A gyakorlati vizsga keretében a jármű szabályos, biztonságos vezetéséről,
valamint a vizsgabiztos által meghatározott úti cél meg találásából kell
számot adnia. A vizsga helyét a Nemzeti Közlekedési Hatóság jelöli ki, a 2.
§ b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vizsgajárművet a
képző szerv biztosítja.
Sikertelen a vizsga ha:
- a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és
vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21) GKM rendelet
8. számú melléklet 8.1.2 pontjában felsorolt vizsga sikertelenséget
okozó hibát ejt,
- a vizsgabiztos által meghatározott úti célt nem tudja megtalálni,
eltéved.
1.3. Amennyiben egy évnél nem régebbi személytaxis
személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolással rendelkező személy más
megyében is szolgáltatást kíván végezni, akkor a következő tárgyakból nem
kell vizsgát tennie:
- közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek,
vezetéselmélet (50 perc),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc).
1.4. Amennyiben egy évnél nem régebbi személytaxis
személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolással rendelkező személy a
személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolást szeretné
megszerezni, az alábbi tárgyakból nem kell vizsgát tennie:
- közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek,
vezetéselmélet (50 perc),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc).
1.5. Amennyiben egy évnél nem régebbi személygépkocsis személyszállító
szolgáltatói vizsgaigazolással rendelkező személy a személy-taxis
személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolást szeretné megszerezni, az alább
tárgyakból nem kell vizsgát tennie:
- közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek,
vezetéselmélet (50 perc),
- személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási
szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc).
A személytaxis személyszállító szolgáltatói, valamint a személygépkocsis
személyszállító szolgáltatói szaktanfolyami vizsgákon a vizsgáztatáshoz
szükséges, a vizsgabiztosra vonatkozó szakmai képesítések:
- felsőfokú végzettség,
- közúti járművezetői gyakorlati vizsgabiztosi végzettség.
2.* *
A képesítés megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának
szaktanfolyamon kell részt vennie.
A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai:
Elméleti tantárgyak:
- vállalkozással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi, adózási ismeretek (16
óra),
- általános vállalkozói ismeretek (6 óra),
- vállalkozással kapcsolatos munkaügyi ismeretek (6 óra),
- a személyszállítást érintő jogszabály ismeretek, a személyszállítási
szerződések szabályai (8 óra).
Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítés
megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának vizsgát kell tennie az
alábbi vizsgatárgyakból:
Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:
- vállalkozással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi, adózási ismeretek (25
perc),
- általános vállalkozói ismeretek (25 perc),
- vállalkozással kapcsolatos munkaügyi ismeretek (25 perc),
- a személyszállítást érintő jogszabály ismeretek, a személyszállítási
szerződések szabályai (25 perc).
Az elméleti tantárgyakból 25 tesztkérdésre kell válaszolni, az
elérhető maximális pontszám 25. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma
5, vagy annál kevesebb.
Esettanulmány kitöltése.
A vizsga során 3 feladatot kell a vizsgázóknak esszé formájában kifejteni a
fenti négy vizsgatárggyal kapcsolatos elméleti ismeretanyagból.
Ezeket a feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott
feladatlapokon kell elkészíteni.
Az esettanulmány kitöltésére fordítható idő 30 perc.
Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói szaktanfolyami
vizsgákon a vizsgáztatáshoz szükséges, a vizsgabiztosra vonatkozó szakmai
képesítések:
- államigazgatási, számviteli, pénzügyi felsőfokú végzettség vagy
közigazgatási szakvizsga,
- felsőfokú végzettség.
*„
*
*2. melléklet a …/2010. (… …) Korm. rendelethez*
„
*A személytaxi-szolgáltatáshoz és a személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatáshoz használt személygépkocsira vonatkozó követelmények*
1. A személygépkocsira vonatkozó általános követelmények:
1.1. a forgalmi engedélybe bejegyzett első forgalomba helyezés időpontjától
számítva tíz naptári évnél több nem telt el,
1.2. a gumiabroncsainak teljes futófelületén a mintázat magassága a három
millimétert eléri,
1.3. minden üléséhez biztonsági övet szereltek fel,
1.4. a vezetőülésen és, ha a gyári kivitel lehetővé teszi, a jobboldali első
ülésen helyet foglaló személy védelmét beépített első légzsák is biztosítja,
1.5. a személygépkocsiban ABS működik,
1.6. legalább Euro 3-as belső égésű motorral, vagy legalább 200 km
megtételére alkalmas elektromos meghajtással rendelkezik,
1.7. a személygépkocsi kormányberendezése a menetirány szerinti baloldalon
elhelyezett.
2. A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsira
vonatkozó további követelmények:
2.1. TAXI szót tartalmazó sárga alapszínű megvilágítható berendezés,
amelynek megvilágítása – eltérő színű vészvillogtatást kivéve – a
viteldíjjelző készülék „foglalt” állásában nem működtethető,
2.2. a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelő, a személygépkocsiba
beépített viteldíjjelző készülék,
2.3. a jobb oldali hátsó ablak alsó részén és a jobb oldali első ülés előtt
jól látható helyen elhelyezett viteldíjtáblázat.
„
