Hát, az lehet, hogy 95-ös IQ felett értik, amire gondolsz, de esetemben szó sincs fáradtságról.
Egyszer, még az iskolában csináltattak velünk egy ilyen IQ-tesztet, hát nekem 72 jött ki, amiért meg is dicsértek, mert tőlem még ennyit sem várt senki.
Mondjuk azt nem tudták, hogy azért lett ilyen jó, mert a felét a padtársamról lestem.
Na, mindegy.
Csak emlékeztetőül: megfogalmaztál egy véleményt, mely szerint a szakma becsületét a hijjénákok járatják le.
Én ezzel szemben azt állítottam, hogy a szakma becsületét mások járatják le, és viszonylag hosszasan jellemeztem azokat, akikre gondolok, ezért ezt nem ismételném meg.
Maradjunk annyiban, hogy nem engem, mint hiénát aláznak naponta 20 forintos jattokkal, nem engem várakoztatnak percekig, a leglehetetlenebb helyeken, nem engem égetnek meg és nem engem akarnak félrészeg, taknyos kölkök 2 buszjegy árával kifizetni.
Jelen felállás szerint nekem összességében mégis csak több becsületem van, mint a sok kibaszottul korrekt taxistának.
Na, menjünk tovább!
Hogy melyik tarifát nem illik átlépni, azzal kapcsolatban következzék néhány, viszonylag könnyen értelmezhető gondolat.
1. Mint arra Cartman fórumozó társnak diszkréten utaltam volt, a maximált tarifa immáron 12 éves és ezen idő alatt összeszedett némi inflációs elmaradást.
Nem túl sokat, úgy kb. 70-80 százalékot.
A közgazdaság egy meglehetősen egzakt tudomány és semmi köze az illemtanhoz.
2. Ha illemről beszélünk, akkor fontos tudni, hogy semmilyen tarifát nem illik átlépni.
Ha te a szolgáltatásodat úgy adod el az utasnak, hogy 184 forintot ajánlasz ki kilométerenként, akkor nem illik Őt magasabb tarifával vinni, vagy olyan módon beavatkozni a mérési folyamatba, melynek eredményeként az utazásért fizetendő végösszeg magasabb lesz, mint lenne a mérésbe való beavatkozás nélkül.
Ha én azt mondom egy maximált tarifával is csak 750 forintba kerülő útra, hogy 12 euróért vállalom, akkor átbaszom az utast.
Ha te rárücögtetsz 1200 métert a távolságra, vagy magasabb tarifát kapcsolsz, mint ami az utasnak egyébként járna, akkor szintén átbaszod.
Érdemi különbség nincs.
Mindkét esetben az utas át lesz baszva.
Egyszer már egy általam értelmesnek tartott embernek megpróbáltam megmagyarázni, hogy a minőséget nem szabad keverni a mennyiséggel. Ez ott, akkor nem sikerült és, ha nem lenne bennem mérhetetlen türelem és nem kevés küldetéstudat, akkor veled már meg sem próbálnám megértetni ezt az egészet.
Pedig nem bonyolult.
Az, hogy átbaszom-e az utast, vagy sem, egy minőségi kérdés.
Hogy mennyivel, az pedig mennyiségi.
Ilyen értelemben tehát a két-háromszáz forintokat rátologatók semmivel sem különbek nálam.
Ugyanúgy átbasszák az utast, csak legfeljebb kevesebbel, de azt ugyanúgy nem illik, mert minőségileg a dolog ugyanaz, csupán mennyiségében tér el az általam elkövetett illetlenségtől.
A 72-es intelligenciám dacára sikerült elvégeznem az általános iskolát. Nem volt egyszerű, nem ment gyorsan, de azért sikerült.
Úgyhogy számoljunk együtt!
Ehhez szükségünk lesz néhány adatra.
Magántaxizás 30 éve létezik. Hijjénákok már előtte is voltak, és erről tudnék mesélni néhány anekdotát, nade disznók elé gyöngyöt ugye mégsem szór az ember.
Az én állításom az, hogy a hiénázás egy idős a taxizással, sőt örök, de ezt nem kívánom alátámasztani.
Ezért aztán maradjunk annyiban, hogy huszonöt éve bizonyosan vannak hijjénákok, legalább is egy mindenképp, mert én pontosan huszonöt éve taxizom.
Az első adatunk tehát 25 év.
A hijjénákok számát csak becsülni tudjuk. A matricások között nincsenek, mert azok mind nagyon becsületes, korrekt taxisták, akik a 184 forintos viteldíjból és a 20 forintos jattokból élnek.
Maradnak a mezítlábasok, akik lehetnek vagy ezren.
Közülük minden harmadikat kiáltsunk ki született bűnözőnek, aki eleve úgy áll hozzá az utashoz, hogy úgysem találkozik vele többet, így hát lerántja róla a bőrt is.
A második adatunk legyen tehát 300 hijjéna.
Most megint csak becsüljünk, és mondjuk azt, hogy ezek a hijjénákok 2 emberről is lenyúzzák a bőrt egy műszakban.
Aztán mondjuk, találjuk ki, hogy hány napot dolgoznak egy hónapban. Ez legyen mondjuk 25.
Ez ugye azt jelenti, hogy 25x2=50, tehát a harmadik adatunk az lesz, hogy 50 utas/hijjéna/hó.
Na kérem, közeledünk az eredményhez!
Izgulsz?
Mert én nagyon.
Van még két nagyon fontos adatunk, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Az egyik, hogy becslések szerint Budapesten havonta egymillió fuvarfeladatot bonyolítanak le a taxisok. Ezek a szakmai szervezetek adatai, én picit túlzónak tartom ezt a számot, de mindegy.
A másik adatot pedig egy örök érvényű alapvetésből kapjuk, mely így hangzik: „egy jól átbaszarintott utas elvisz tízet”.
Tehát a szektor elbukja azt, akit átbasztak, meg még tízet, az összesen ugye 10+1=11.
Na, most akkor végezzük el a számítást, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy mostantól az alábbiakból lesz majd egy örök érvényű alapvetés!
Egy hiéna, egy hónap alatt ötven utast basz át.
Háromszáz hiéna, egy hónap alatt tizenöt ezret.
Száznyolcvan ezret egy év alatt.
Az elmúlt 25 évben a város háromszáz hiénája mintegy négy és félmillió utast baszott át.
Ha minden átbaszott utas elvisz még tízet, akkor 11x4.500.000=45.000.000
Megállapíthatjuk tehát, hogy az alig tízmillió magyar állampolgárból és a hazánkba látogató évi négymillió külföldiből negyvenöt millióan a hiénák miatt nem veszik igénybe a taxi szolgáltatást.
Baszki, háromszor annyian nem utaznak taxival, mint ahányan egyáltalán vagyunk! Ez kemény, nagyon kemény!
De akkor ki a faszom adhatja azt a 12 millió fuvarfeladatot évente?
Valaki fejtse már meg, akinek 95 feletti IQ-ja van! |
