butakszis írása, az indexről 2007.08.17 14:35:50 © (28329)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amit Bolondvárosnak hívtak.
Dolgos, rendszerető, takarékos emberek lakták. A városka lakóinak tíz pék sütötte a kenyeret.
Egyforma szép kenyerek voltak és 10 batkáért adták őket. Minden pék sütött ezer kenyeret minden nap. Sajnos azonban nem tudták minden kenyerüket eladni, mert a városnak csak nyolcezer kenyérre volt szüksége, de nem tehették meg, hogy valakit elküldjenek, ha elfogyott a kenyér, ezér többet kellett sütni.
Egy nap az egyik pék nagyot gondolt, mondta is asszonyának.
- Minden nap megmarad kétszáz kenyerünk és ennyi prézlinekvaló se kell, a disznókat kell etetnünk vele. Mi lenne, ha 9 batkáért adnánk a kenyeret, ha mindet eladnánk, akkor 9000 lenne a bevételünk a mostani 8000 helyett.
Az asszony hümmögött egy kicsit, emberünk meg gondolta, kipróbálja a gyakorlatban is.
Egy hét múlva már meg volt győződve zsenialitásáról, a takarékos bolondvárosiak egy szálig megvásárolták kenyerét, még többet is kellett sütnie.
Hanem a többi pék! Most már nem 200, hanem három-négy-ötszáz kenyerük maradt meg naponta. Ki is tört a pánik közöttük, és világos volt, hogy mi a bajuk okozója. Mit tehettek mást, elkezdték ők is 9 batkáért árulni a kenyeret. Kivéve az egyiküket, aki tartotta magát a 10 batkás árhoz, nahát ő aztán alig-alig tudott pár kenyeret eladni naponta. Sutba vágta hát az elveit, csinált egy szép nagy táblát és ráírta: „Frissítő árak, holnaptól 8 batka a kenyér!”
Másnap szinte szétszedték a boltját, annyi kenyeret adott el. Persze ezt a többi pék se nézhette tétlenül, levitték a kenyér árát ők is. Aztán jöttek a 7 majd 6 batkás kenyérárak. Bolondvárosi pékek már alig tudtak megélni, ágrólszakadt lett mindegyikük. Kinevették és csúfolták őket a többiek, pedig régebben volt becsületük a városiak előtt. A városiak előtt, akik ugyanúgy nyolcezer kenyeret vettek naponta, de már nem nyolcvanezer, hanem csak negyvennyolcezer batkát fizettek értük összesen. Bolondvárosi pékek meg utálták a sorsot, a balszerencsét, de leginkább egymást. Boldogtalanul éltek míg éhen nem haltak.
Itt a vége (?) fuss el véle. Hacsak nem jött az ötbatkás kenyérár.