Én, ezt más topicban már mondtam.
Nem ér plagizálni.-:)))

:):)

Vazze! :-(

Kedves cbtaxi!
Gratulálok az írásodhoz!
Annyira életszerű és igaz,hogy szinte bárkire érvényes lehet,aki ma taxizásból él és próbálja eltartani a családját.Lehet,hogy a taxisokról nem a Havasnak kellene könyvet írni,hanem Neked.
Amenyiben nekifogsz egy ilyen könyvnek mi sokan segítenénk neked.Talán akkor a valóság lenne megírva.
Csogunak + köszi ezt a topicot.

A cikk nagyon jó. Én még naon fiatal vagyok se férj,se gyerek,de taxis párom már volt 3-is. Egyok se ment az időhiány miatt.Ott akkor döntöttem!!! Inkább "lenyúltam" az egyik taxis barátom legjobb haverját! Ő civil még jogsija sincs! HÁL' ISTENNEK!!! Gyerekek nam akarlak titeket bántani,de nyugodtan élek! Ma el sem tudnám képzelni,hogy valaha is taxissal kezdenék!!! Nekem az is elég,hogy VELETEK dolgozhatok.

Mondtam már neked, hogy erre majd visszatérünk, amikor 2 gyermeked lesz, amikor úgy fogod érezni magad, mint Mókus a taposómalomban, amikor reggel hazamész egy keményen áthajtott éjszaka után (ami sorban kihagyás-pihenő nap nélkül immár a 189.) és miután felébredsz, kiindulsz dolgozni, majd 5 ezresből nem tudsz visszaadni…de sorolhatnám…

A taxisok 22-es csapdáját írtad le nagyon jól. Sokszor reménykedtem, vágyakoztam, hogy de jó lenne 8 órát dolgozni naponta! Jelenleg 7.000 taxis azért dolgozik napi 12-14 órát, mert ennyien vagyunk. Ha mi, 7 ezren megegyeznénk, hogy napi 8 órát dolgozunk, ugyanannyit keresnénk, de azért reménytelen az ötlet, mert akkor még több taxiengedélyt adnának ki, és éhen halnánk. Tehát marad a képlet, kint vagyunk amíg csak bírjuk, és dolgozunk 2-3 órát, és 10 órán keresztül várjuk a csodát.

Jópofákat írogatsz és remélem elkerül a pesszimizmus ami a Csogut sajna nem kerülte el.

Ez nagyon jó!Mivel én otthon pont olyan egyedül vagyok mint az autóban , nem éltem még át ilyet. Én inkább a villogó szemű kis terroristák helyzetét ismerem! Tragikomikus!
FŐ AZ OPTIMIZMUS!!!!ÉS A HUMORÉRZÉK!!!!

igen velem is megesett hogy 3 évig szinte csak aludni jártam haza napi 4,6 órát, aztán egy szép napon az ügyelet jött ki mert nem tudtam eldönteni hogy alszom vagy ébren vagyok aztán kaptam egy hatalmas injekciót és 2 nap múlva már tudtam csak akkor meg a 2 szabadnapra nem emlékeztem de hála gondoskodó családomnak újra
elhelyeztem magam térben és időben egyaránt,
és valóban vannak részek az írásban amiken most mosolygok de igazak

Köszönöm!

Nem is tudom,mi ütött belém, hogy el kezdtem írogatni. Sosem voltak ilyen ambícióim.Szakértő szem, valószínűleg rengeteg stilisztikai és egyéb hibákat talál benne.
A történeteim azért nagyrészt,a fantázia szüleménye.De persze a valóságrésze sem annyira sötét. A gyermekeim, szerencsére(még) meg ismernek.A pedagógus nevek...háát. :)
Humoreszknek indult, de jól látod,a vége kissé ironikus lett.
Utalás egy jelenségre.Egyre többet vagyunk távol a családjainktól,mert egyre többet kell dolgozni,hogy megadhassunk Nekik mindent.Mert ilyenek vagyunk.A "magányos farkasok" talán nem is értik meg,miről szól valójában a Szabadnap c. írás.
De talán a segítségükre lehet, hogy ne kövessék el a mi hibáinkat.

Na, elolvastam cbtaxi kolléga írását és olyat tettem, amit még én magam sem hiszek el. Először is nyitottam az írásnak egy fórumot, mert a ma történt velem valami jóóóó dolog fórumát nem akartam tele offolni. Na és ekkor léptem meg azt, amit jó hogy az asszony nem látott, mert tuti a földet hordaná rám, mivel esélyt sem látna a felépülésemre. Félretoltam a reggelim, ami ma jelenleg egy ½ füstölt csülök (bár talán ezt nem kellett volna leírnom, mert félek, hogy az érdekemben egy érdekvédő csökkent a tarifákon, hogy nehogy ilyen egészségtelen étek kerülhessen az asztalomra)…és a csülök mellé még szinte forró kenyér egy nagy pohár (de lehet kettő lesz belőle) tejjel.

Kénytelen voltam ezt megtenni, mert először vigyorogva olvastam ezt az írást, mivel humorosnak tartottam, de ahogy fogytak a sorok, úgy vált a mosoly kínos grimasszá.
Ennek oka nem más, mint hogy én ezt ha nem is teljesen így, de megéltem.

Valóban volt olyan, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve kijelentettem, hogy ma pihenőnapot tartok és a feleségem első reakciója az volt rá, hogy:

- Valami baj van? Nem érzed jól magad?

A gyerekeim tanárai nevét nem tudom. Azt még okés, hogy van valami Zsuzsa néni, meg Juli néni, de hogy melyik kié, azt nem tudnám megmondani,. Olyan is volt, hogy előbb fejeztem be a melót, majd amikor hazaértem és besettenkedtem a szobába, akkor a feleségem mellett a 2 alvó gyereket találtam…olyan mélyen aludtak mind a hárman, hogy meg sem riadtak arra, hogy kiosontam a lakásból.

Szóval cbtaxi, ez talált, legalábbis nálam…

Gratula!!!