[origo] Fogyasztók.hu
Mit tehetünk, ha fuvar végén a taxis irreálisan magas viteldíjat követel tőlünk? Netes fórumokban számtalan rémtörténetet olvashatunk a budapesti taxisok próbálkozásairól. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tavaly őszi vizsgálata során majdnem minden negyedik próbaút során tapasztaltak szabálytalanságot (ötszáz útból 137-szer). Típushiba volt a fel nem tüntetett tarifatáblázat, a nem tarifatáblázat szerint mért kilométerdíj, a mérőóra be nem kapcsolása és a számla vagy blokk kiadásának elmulasztása.
Közismert tény, hogy a ma Budapesten dolgozó hat-hétezer fuvarozó fele is bőven elegendő volna a fővárosiak kiszolgálására. Átlagember úgy is csak akkor ül taxiba, ha sürgős az elintéznivalója. Teszi ezt azért, mert egy átlagos, öt-hat kilométeres út ára - ami BKV-zve (270 forint/vonaljegy) ideális esetben egy átszállással is megúszható - taxival akár 1700 forint is lehet. A megrendelések harmada-közel fele vendéglátóhelyekről érkezik, azaz az éjszakai kimaradás utáni hazamenetel kedvelt (vagy egyetlen) eszköze a taxi. Tarifák tekintetében ráadásul szolgáltató és ügyfél között éles véleménykülönbség van.
|
|
|
Fele ennyi taxi is elég lenne? |
A nagyobb taxitársaságok tarifatáblázatából látható, hogy a főváros által maximalizált díj környékén szabják meg áraikat (A Fővárosi Közgyűlés által megszabott tarifák a következők: alapdíj háromszáz forint, kilométerdíj nappal 240, éjszaka 336 forint, a várakozási díj pedig 60 és 84 forint között alakul). Egyre kevesebben ülnek taxiba, emiatt drágul a fuvar. És ha már az árplafon szabott, sokan ügyeskedéssel próbálnak a pénzükhöz jutni.
A csökkenő fuvar azonban csak egy ok az árdrágításra. A hatóságok által megkövetelt adó- és járulékterhek, a drosztdíj, az évente kötelező gépjárművizsga magas költségeihez adódnak ráadásként a taxitársaságok tagdíjai és az autóba szerelt elektronikus berendezések egyenként több mint százezer forintos tételei (taxaméter, URH, GPS, bankkártyaleolvasó) Ezeket a tételeket összeadva könnyen felmérhető, mibe kerül ma taxizni, - és akkor a háromszáz forintnál is drágább gázolajról még szó sem volt.
|
|
|
Biztonságosabb taxitársaságot hívni |
Mindez persze sovány vigasz nekünk, utasok számára. A tételeket számolgatva úgy tűnik, mintha a hatóságok eleve csalónak tartanák a taxisokat, ezért jól felsrófolják a kötelező fizetendőt, biztosítva ezzel a maguk bevételét.
Hiéna – ki is az?
A szót legtöbbször a repülőtéri utasvadászokra használják, bár igazából minden olyan taxis annak tekinthető, aki azonosíthatatlan autóval, ellenőrizhetetlen tarifával, óra nélkül, netán kizárólag valutáért fuvaroz. A sajtóba bekerülő balhék zöme a külföldiekre és a kapatos éjszakai bulizókra utazó, mezítlábas taxisoknak köszönhető. A magánzók másik része konkrét hellyel (általában nagy szállodákkal, vendéglátóhelyekkel) áll valamilyen szerződésben, azaz a hely vendégeit fuvarozza. Tarifatáblázatát azonban neki is jól látható helyen kellene tartania, árairól pedig még indulás előtt tájékozódhatunk. Az ilyen, zsíros szerződésekkel, biztos hellyel rendelkező taxisnak nem érdeke kirívó balhét csinálni, hiszen azzal a biztos megélhetését kockáztatja. A megbízó szálloda vagy étterem pedig a vendégkörét veszítheti el, ha hiénát alkalmaz.
Vannak olyan csalók, akik lekoppintják egy nagy taxitársaság matricáját és úgy adják el magukat az utcán. Emiatt jobb, ha óvakodunk az utcai leintéstől, mert az a biztos, ha a jól ismert telefonszámok valamelyikét tárcsázva szerzünk fuvarost magunknak. Ugyanez duplán igaz az éjszakai taxizásra, ne üljünk be „taxinak látszó mozgó objektumba”, mert a vidám este könnyen csúfos véget érhet. Ha nem a törzshelyünkről távozunk, inkább magunk hívjunk autót, ezzel elkerülhetjük azt, hogy beépített hiéna csapdájába essünk. Egyre terjed a sofőrszolgálat igénybevétele is, amikor a megrendelt sofőr a saját autónkban visz haza bennünket. (egy ilyen szolgáltató található ezen az oldalon: http://www.tatokna.hu/ ).
Önvédelmi szabályok
Gábor, aki 17 évig taxizott, éppen a betarthatatlan szabályok és fizetnivalók miatt hagyott fel végleg a szakmájával. Őt kérdeztük arról, mit tehet az utas azért, hogy ne verjék át.
Első szabály: csak nagy taxitársaságtól rendeljünk autót. Ezzel kizárjuk azt, hogy hiénák áldozatai legyünk és ha problémánk adódik az út során, a diszpécsert hívva ezt azonnal jelezhetjük is. A társaságnak dolgozó taxisok azonosítószáma jól látható helyre van kiragasztva az autón, végső esetben ezt (vagy a rendszámot) megjegyezve panasszal élhetünk a központban. Ha a panaszunk jogos, a vétkes taxist kizárják a társaságból és taxisunk szerint ezt senki nem kockáztatja. A „mezítlábas” taxis általában csak hiénaként létezhet tovább, mert az etikátlan viselkedésért kizárt sofőrt nem nagyon veszi a konkurencia sem.
Második szabály: győződjünk meg arról, hogy induláskor a taxióra is elindult. Ha nem, azonnal tegyük ezt szóvá és kerüljük a fix fuvardíjról való szóbeli egyezkedést. Ezzel legfeljebb akkor járhatunk jól, ha biztosan tudjuk, mennyi lenne a fuvardíj, mert gyakran megtett távolságról van szó. De ilyen esetben inkább csak pénzünknél maradtunk és partnerek voltunk a csalásban. Merthogy kikapcsolt órával fuvarozni csalás.
|
|
|
Gyanú esetén hívjuk a központot! |
Harmadik szabály: minden utazás után kérjünk blokkot, addig elő se vegyük a pénztárcánkat, amíg azt ki nem nyomtatja a taxióra. Ha valaki nem akar blokkot adni, ugyanaz a szabály érvényes: hívni a központot és nem fizetni.
A taxis védtelen a nemfizetés ellen – állítja Gábor – így a határozott fellépésünk nagy eséllyel eredményre vezet. Egy ilyen sikerről számol be az alábbi blogbejegyzés is:
Negyedik szabály: a nézeteltéréseket azonnal igyekezzünk rendezni. A rendszámfelírás, utólagos reklamáció sikere minimális. Gábor a 17 éve alatt nem hallott a fogyasztóvédelem által sikeresen szankcionált bármilyen kihágásról, úgyhogy még ha történt is ilyen, ne bízzunk abban, hogy majd utólag bárki is kárpótolhat bennünket. Ráadásul a trükközés egyik módja az, hogy a fuvar vagy a nap végén egyszerűen kitörlik a forgalom egy részét az órából, így akár már másnap is nehezen bizonyíthatjuk az igazunkat, főleg, ha blokkot sem kaptunk.
Ebből a rövid vizsgálódásból kiderül hát, hogy miért hallunk olyan sok történetet átvert külföldiekről, ők ugyanis tényleg teljesen kiszolgáltatottak. Az általunk felsorolt védekezési módszerek egyikével sem tudnak élni – hacsak nem beszélnek magyarul vagy nincsen velük egy magyar. Az ő bőrükbe bújva taxizott egy újságíró és írta meg a vele megesett átverést.
Mi azonban a fenti szabályok ismeretében sikeresen megvédhetjük magunkat az átveréstől, s reméljük, ezzel nem csupán a többször pórul járt olvasónknak segítettünk, hanem mindenkinek, aki időnként taxizásra kényszerül.
[origo]
 |
