Vigyázz, ezeket a címeket ne vedd fel! (1. oldal)

Kíméld meg magad
Ma sokszorosan kaptam a dózist. Komolyan mondom, néha már majdnem röhögtem az egészen, de túl ideges voltam hozzá. Az apróbbakkal nem fárasztalak benneteket (meg magam, hogy leírjam), de 2 jelentősebb történést megemlítenék.



1, Cím Szabolcs utca 13. Annyiszor, de annyiszor megfogadtam már, hogy nem veszem fel a a Szabolcs utca kis számait, de mindig elsül az ujjam. Az utolsó ilyen eset az volt, amikor két suhanc rendelt és mentünk a Róbert 54-be, majd onnan vissza. Már éreztem gáz van, és az elől üllő gyerek kezében meg is láttam a kést. Mondtam neki, hogy vagy elteszi, és kiszállnak, fizetni sem kell (persze hogy nem kell, hiszen feltehetőleg azt akarták megúszni, és amennyiben ez nem sikerülne simán, akkor használta volna a kést), vagy olyan pofont kap, hogy még az apja is elfelejt beszélni. Kiszálltak. Na közben céget váltottam, és bele-bele nyúltam egy-egy Szabolcs utcába. Viszonylag minden rendben volt. De sosem szándékosan vettem fel, hanem csak véletlen belekapás okaként.
Tegnap este is így volt ez. Mindegy – gondoltam -,ha nagyon gázok, akik utazni akarnak, akkor lökök egy menekülőt, és már ott sem vagyok.
Egy középkorú „hölgy” jött. Már a név sem tetszett, amit bemondott, éreztem nem frankó.
Árpád kórház – mondta be a címet. Megindultam, mondom talán most sem lukra megyek, hiszen egy kórházat csak nem mond kamunak. A Fiastyúk utcához érve közölte, hogy ott nem végzünk, hanem jövünk majd vissza. Hó-hó, a jó bevált beetetős duma. Na de most velem ráfázol, mert eleve nincs jókedvem és ez sem dob fel igazán.

- Arról nem lehet szó hölgyem. Amikor megérkezünk, akkor fizetni kell és majd rendeljenek egy másik autót a visszaúthoz.
- Az gond – mondta -, mert nálam nincs pénz, hanem a betegnél van, akiért megyünk.
- Értem. Akkor a következőt fogjuk csinálni. Csak akkor indulunk vissza, ha ott a helyszínen kifizetik az addigi számlát és a várható összeget vissza a kiindulási pontig.
- Rendben – egyezett bele túl könnyen.

Na nem baj, ezt buktam. Ezzel szinte teljesen tisztában voltam. De nem érdekel, akkor játszunk, nekem most már mindegy. Megérkeztünk a kórházba és a traumatológiát adta meg címként. Besétált, én meg ezerrel tolattam arra a pontra, ahol mind a 2 kijáratot látom. Szépen ücsörögtem nyugodtan 20 percet a kocsiban, majd akcióba lendültem. Meg is találtam őt az osztályokon császkálva. Rendesen meglepődött, amikor meglátott.

- Hölgyem, most már kérném fizesse ki a fuvart és én már itt sem vagyok.
- Sajnos nem tudom, mert nem találom akiért jöttem, és amint azt az út elején mondtam, nekem nincs pénzem.
- Jó, akkor jöjjön, meginformáljuk, hogy hol a kedves ismerőse.

5 perc alatt kiderítettem, hogy azon a néven, amit ő adott meg nincs beteg. Még egyszer megkérdeztem, hogy tud-e fizetni, és amikor nemleges választ kaptam, akkor lesiettem a második emeletről. Ő láthatta, hogy kész tervem van valamire, ami elkezdte nyugtalanítani.
Hívtam a rendőröket, hogy egy feltehetőleg kórházi besurranóval van dolgom, és jöjjenek, mert most is a kórház területén bóklászik. Közben ő is leért, és érdeklődött, hogy mire is várok még. Közöltem vele, hogy hagyjon nekem békét, és tegye azt, amit tennie kell és én sem cselekszem másként.
Ez nem nyugtatta meg őt, és idegesen nézelődött.

Meg is érkeztek a rendőrök, akik miután elmeséltem a sztorim, a hölgyet vették pártfogásukba.

- Miért utazik taxival, ha nem tudja kifizetni?
- Nem én akartam, hanem hívták nekem a taxit, de most nem találom azt, akiért jöttem, így sajnos nem tudom itt kiegyenlíteni a számlát. De ezt az út elején mondtam is a taxisnak, aki ezek után is elvállalta a fuvart, így ő a hibás.

A rendőr kérdően rám nézett, de nekem ekkor már kész tervem volt, hogy miként hálálom meg a hölgynek ezt a beszólását.

- Így igaz uram, mondta a hölgy, de engem nem is ez az oldala érdekel a dolognak, hanem hogy láttam amint kijött az egyik szobából és a fehérneműjébe (bugyi), mintha eltett volna valamit.

Mondjuk ez nem elferdítése a dolgoknak, mert ha jól visszaemlékszek, akkor valóban ezt láttam.
- Igen? – kérdezte a rendőr kapva a lehetőségen, mert már azt hitte simán el kell engedniük a nem túl szimpatikus gyanúsítottat -, akkor be kell kísérnünk egy mindenre kiterjedő motozásra.

Mit mondjak, kizökkent a szerepéből a hölgy. Én meg vidámabban ültem be az autóba, tudván azt, hogy amíg én itt kocsikázok, addig a hölgy legrejtettebb testrészébe is egy matató ujj fog kíváncsiskodni.

1:1 és ez jó, legközelebb megszerezzük a vezetést is.

  tovább

2006.06.18. 07:28





Oldal nyomtatása

Hozzászólás a cikkhez

Oldal küldése e-mailben
  

 

     Keresés

  





     Olvasd mobilon
 

     Képgaléria

     Érdekességek


 


     DUGÓFIGYELŐ


     Hirdetés

Penta taxi


     Linkek


Ferihegy érkezés
Ferihegy indulás flightradar24
Máv információ
Útinform 

Üzemanyagár APEH 
Jegybanki alapkamat  
Fővárosi Önkormányzat
 
BKIK 
Fórumunk az Indexen 
Útvonaltervező
TÉRKÉP 24.hu
Autójogász



     Etarget
 

 Designed by: NeoSoft