.....
.....
.....

A City Taxinál dolgozó Marczisovszky Lászlónak fáj a gerince az egész napos üléstől. Amikor nemrég orvoshoz ment, kapott gyógyszert, a fájdalom elmúlt, de a helyzet mégis romlott. A betegtájékoztatóban azt írják, a tabletták szedése mellett tilos autót vezetni. Mi tagadás, a gyógyszertől aluszékonyabb lett a kelleténél. Az ortopéd ülés, a személyre szabott háttámla, vagy egy másik autó a jelenlegi Volkswagen Sharan helyett szóba sem jöhet. A havi bevétel éppen arra elég, hogy László, vagy ahogy mindenki hívja, Marczi ne fusson ki a pénzéből.

Néhány napja Marczinak elege lett az egészből: úgy döntött, nem szedi tovább a gyógyszert. Reflexei visszatértek, velük a hátfájás is, de legalább megint önmaga volt. Éppen ezen a napon kapott egy hívást a rádión, melyben azt kérdezte a diszpécser, hogy kinek van kedve részt venni egy vezetéstechnikai tréningen és cserébe nem dolgozni fél napig. Jelentkezett, most már tudom, szerencsére.

Nem panasznapot tartunk, pedig eléggé kiborítja, amit a taxisokra mostanában törvénymódosítással akarnak ráerőltetni. Rendszeres kötelező autócsere? Erőltetett képzések és vizsgák? De hát már most sem jelentkeznek a fiatalok erre a pályára... Ez egy másik cikk témája lehetne.

Állok a hidegben a pálya szélén, műeső szitál az arcomba. A hétszemélyes Volkswagen gyorsít, majd sodródni kezd, és ahogy látom, Marczi odabent villámkézzel tekeri a kormányt. Amikor a Sharan lecsillapodik, kiinteget és visszakanyarodik a célhoz. Kicsit álmos még, de lassan felébred és menni fog ez. Így is történik, amikor nem tapossa le a féket, csupán manőverezéssel próbálja stabilizálni az autót, lassan rendeződik a kép. A második kör már sokkal jobban sikerül, és a harmincévnyi vezetési rutinhoz hozzáadott temérdek műveszély beépül a mozdulataiba.

A teljes cikk, a totalcar-on olvasható: