Bár ez még szept. 1. előtti történet. Kb. nyár közepén Teréz körúton álldogáltam, mikor rámnyitották az ajtót. Két lány és egy fiú. Mondják a címet, elindulunk. Menet közben élénk csevegés, hogy milyen jó volt a buli, milyen régen nem voltak már így együtt kikapcsolódni és máskor is meg kéne ismételni blablabla. Út végén óra megállít, elkezd nyomtatni, fickó kezében a papírpénz. És itt jön a lényeg, ami miatt maxi tiszteletem, hogy nem akartak direktbe megsz..atni. Ugyanis amíg zakatolt a pénztárgép, csak fogta a pénzt és nem nyújtotta felém, pedig az esetben biztos, hogy elveszem és köszönök. Ellenben megvárta, amíg kijön a kutyanyelv, amit letéptem, odaadtam és csak utána fizetett. Ekkor villant a NAV-os igazolvány, közölte, hogy fain csávó voltam, megkapta a nyugtát, így most már csak legyek kedves aláírni a jegyzőkönyvet, hogy nem találtak rajtam kifogásolni valót. Szóval lehet, hogy kivételes eset, de én nyugtázhattam, hogy nem minden áron a megbuktatásomra hajtó ellenőrökkel találkoztam. |
