No ez meg egy 1000 éves történet:
Állok az üllői út, Kőrút sarkon a pirosnál, mikor nyílik az ajtó, és beesik egy totál mák pali. Na jól nézünk ki gondoltam, de ha már bent van, nem teszem ki...
-Jó estét! köszönök neki, ...semmi válasz
-Jó estét! próbálkozom újra, de semmi..
Feladom, de miután mindjárt zöld lesz a lámpa, mással próbálkozom:
-Hová megyünk? semmi reakció, a lámpa vált, elindulok a Klinikák felé, de nem adom fel
-Uram! Hová vigyem! Semmi.. Kezdek begurulni...
-Uraaam!! Hovááá vigyem??? Emelem meg a hangom. Ennek foganatja van, mert hagymázas tekintettel felém fordul, és azt böfögi:
- Háát haza bazd meg! |