Jójó! Nem akarok én senkit rábeszélni, csak nosztalgiáztam:-)
Én magam sem szerettem soha.
Klasszikus taxisként azt kedvelem, ha jön a "kedves" beleül, haladunk, fizet, elköszön kiszáll.
Ennyi. Semmi plusz feladatra nem vágyom.
Ez már biztos a kor:-)
A te betétedet is úgy lengettük befelé a lakásba, hogy azt látnod kellett volna:-DDDD
A végére Fox még relaxált is egy keveset, míg mi az asszonnyal szétszedtünk egy három ajtós szekrényt...ekkor jöttem rá, hogy semmit sem ér a relaxálás:-DD
Na igen, csak az sem mindegy, hogy ez mikor van....megy-e a meló, vagy sem...mert egy nappalosnak kezdésnek jó lehet, de egy éjszakás, akik végig nyomta az estét, az már nem nagyon vágyik egy ilyen rohangálós okosságra.
Mert mint a Ricsi írta, mindig csak beugrónak mehetsz. Soha nem kapod ugyanazt a járatot, amit előzőleg.
Azt kell csinálni, (csak aki épp megszívott egyet, már nem vágyik rá) hogy megkérdezni meddig nincs itt a járat gazdája, és bevállalni az egész időt. Akkor csak az első két nap szívsz.
de mi még csak lefele mentünk valahol nagyon az elején :D
Nahh jahh, ott biztattuk egymást, hogy legalább a lépcsőházig ne essünk össze, és ott majd valahogy leszenvedjük...erre nem kijött a kisgyereke és elkezdett kiabálni, hogy: Mééég itt vannak a bácsik!!!