Ez a néhány pocakos öregúr, huszon harminc éve összejár. Tartják emberi baráti kapcsolataikat. Ismerik egymást, résztvesznek egymás örömében és bánatában.
A "kömény mag" elnevezést én ragasztottam rájuk, amit azóta is nehezményeznek:-)
De én mélyen tisztelem őket, mind szakmai múltjukért, mind azért a jelenért, amit a régi cikkben láthattok, és amit azóta is tapasztalok, ha találkozok velük.
Ha sok ilyen kis "kömény mag" lenne ebben a taxistársadalomban, nem lenne semmi bajunk! |