Budapest a világ tizedik biciklibarát nagyvárosa
Budapest megelőzte Londont, Bécset, New Yorkot, San Franciscót, eddig mégsem kapott túlzottan sok figyelmet a tény, hogy fővárosunk tizedik helyen végzett a világ összes biciklibarát nagyvárosa között.
A felmérést a tanácsadással és kommunikációval foglalkozó Copenhagenize.com készítette, amelynek fő profilja a kerékpározás népszerűsítése, a kerékpárkultúrával kapcsolatos kutatás, marketing illetve a városok élhetőbbé tétele.
A vállalat nevét adó ige, azaz ’koppenhágizálás’ egyfajta békés forradalom, melynek célja arra ösztönözni és abban segíteni mind a városok vezetőit, mind pedig a civil szervezeteket, hogy a kerékpározás elfogadott közlekedési eszközzé váljon. Ennek következtében aztán egyéb előnyöket is élvezhet a városlakó, legyen szó akár a légszennyezés csökkentéséről, akár fenntartható közlekedésről, nem beszélve a társadalom egészének egészségéről, mely mindezek következtében kisebb terhet ró az állami költségvetésre.
A Copenhagenize index keletkezése
Az előző évtizedben indított kezdeményezésből keletkező vállalat az idei év elején döntött úgy, hogy hasznos lenne kidolgozni egy mutatót, amely szakmai szempontok alapján rangsorolná a városi biciklizés fő központjait, és annak ellenére, hogy kezdetben csupán saját, belső célra szánták a biciklibarát nagyvárosokat sorrendbe állító mutatót, végül félévnyi információgyűjtés és kutatást követően mégis 80 várost vizsgáltak a világ legkülönbözőbb pontjain.
Szempontok
A városok összesen 13 kategóriában szerezhettek 4-4 pontot, és az így szerzett 52 ponthoz bónuszpontokat adtak hozzá. A szempontok a következők voltak:
1. Milyenek és mennyire befolyásosak a kerékpárosok érdekeit képviselő szervek és civil szervezetek?
2. A kerékpár a társadalom egésze vagy csak egy szubkultúra által alkalmazott közlekedési eszköz?
3. Milyen lehetőségekkel könnyítik meg a kerékpározást (pl. kerékpárparkolók, kerékpár számára kijelölt hely a vasúton vagy autóbuszon)?
4. Milyen a városi kerékpáros infrastruktúra?
5. Rendelkezik a város széleskörű városi kerékpárkölcsönző programmal?
6. Mi a kerékpározók nemének aránya?
7. Mi a kerékpározók illetve a kerékpárral megtett utak aránya a közlekedésben?
8. Mennyit nőtt a kerékpárral megtett utak aránya a közlekedésben 2006 óta?
9. Milyen biztonságosnak érzik a kerékpározók a városi biciklizést, mennyire érzik szükségesnek a sisakviselést?
10. Milyen a politikai hozzáállás a városi kerékpározáshoz?
11. Milyen az autósok és a társadalom egészének hozzáállása a városi kerékpározáshoz?
12. Milyen hangsúlyt fektetnek a várostervezéssel megbízottak a kerékpáros infrastruktúrára, és ismerik a legjobb nemzetközi gyakorlatokat?
13. Milyen erőfeszítéseket tesz a város az átmenő forgalom és a sebesség csökkentésére?
Budapest
A 36 pontot szerző Budapest eredetileg három másik várossal holtversenyben végzett (az Egyesült Államokat New York kivételével egyetlenként képviselő Portland, a mexikói Guadalajara és a németországi Hamburg mellett), és csupán bónuszpontok döntöttek fővárosunk javára. A jelentés szerint Budapesten nagyszerűen működnek a kerékpáros érdekeit képviselő szervezetek, figyelemre méltó a kerékpározás társadalmi elfogadottsága, amelyet a helyi szubkultúrák is támogatnak, a kerékpárral megtett utak aránya tekintetében közelítünk az 5%-os álomhatárhoz, és világszínvonalúak a kerékpározás elfogadottságára tett erőfeszítések is.
A dicséret mellett javaslatot kaptunk arra is, hogyan lehet még többet tenni azért, hogy Budapest még feljebb mászhasson a biciklibarát nagyvárosok ranglétráján. A szakértők szerint ugyan tiszteletre méltó a Critical Mass-en megjelent hatalmas tömeg, ugyanakkor rá kellene venni őket, hogy ez a rengeteg ember minden nap kerékpárra szálljon. Továbbá intenzívebbé kellene tenni a politikai lobbizást és a pozitív marketinget, fejleszteni az infrastruktúrát, valamint több döntéshozó politikust állítani az ügy mellé.
Habár a szakértők a beszámolóban azt is pozitívan értékelték, hogy például az Andrássy úton megfelelően helyezték el a járda és az autók között a biciklisávot, nem valószínű, hogy ki is próbálták a budapesti kerékpárosok által annyit vitatott, és nemsokára átépítésre kerülő utat. Ettől az apróságtól eltekintve Budapest tizedik helyezése a listán mindenképpen örömhír számunkra, és ugyan bizonyára sokat számítottak a végeredmény szempontjából a szubjektíven odaítélt bónuszpontok, remélhetőleg abban igaza van a felmérés készítőinek, hogy Budapest legendává válhat, és egyfajta példaképpé Kelet-Európa számára.
Szerző: Homok Szilvia