Szerintem mindenképen. Had okosodjunk.
Azért bontok ki részleteket, mert ömlesztve olvasni nehézkes, fárasztó a hosszú irományból. Amikor készült hasonló helyzet volt az egész világon.
Úgyhogy ne érzékenykedj, csak helyetesítsd a szereplőket és lehet, hogy eret vágsz magadon.

A panelt kikérem magamnak!:-)

De bevallom, nekem itt van a polcon a Tőke.
Igaz, elég poros:-(
Gondolod leporoljam?:-)

Ne érzékenykedj, olvass, elemezz, értelmezz.
A történelem ismétli önmagát.

Te kis panelproli:-)

Az ipar és a kereskedelem története évtizedek óta nem egyéb, mint annak a története, hogyan lázonganak a modern termelőerők a modern termelési viszonyok ellen, azok ellen a tulajdonviszonyok ellen, melyek a burzsoáziának és uralmának életfeltételei. Elég a kereskedelmi válságokat említenünk, amelyek periodikus visszatérésükkel egyre fenyegetőbben kétségessé teszik az egész polgári társadalom létezését. A kereskedelmi válságokban rendszeresen megsemmisül nemcsak az előállított termékeknek, hanem a már létrehozott termelőerőknek egy nagy része is. A válságokban olyan társadalmi járvány tör ki, melyet minden előbbi korszak képtelenségnek tekintett volna – a túltermelés járványa. A társadalom hirtelen a pillanatnyi barbárság állapotába esik vissza; mintha valami éhínség, általános megsemmisítő háború megfosztotta volna minden létfenntartási eszköztől; az ipar, a kereskedelem mintha megsemmisült volna, és miért? Azért, mert a társadalomnak túlsok a civilizációja, túlsok a létfenntartási eszköze, túlsok az ipara, túlsok a kereskedelme. A társadalom rendelkezésére álló termelőerők már nem a polgári civilizáció és a polgári tulajdonviszonyok előmozdítására szolgálnak; ellenkezőleg, túl hatalmasokká lettek e viszonyok számára, e viszonyok gátolják őket; és mihelyt ezt a gátat leküzdik, az egész polgári társadalomban zavart támasztanak, veszélyeztetik a polgári tulajdon létezését. A polgári viszonyok túl szűkké váltak ahhoz, hogy befogadhassák az önmaguk által létrehozott gazdagságot. – Hogyan küzdi le a burzsoázia a válságokat? Egyrészt úgy, hogy kénytelen megsemmisíteni a termelőerők nagy tömegét; másrészt úgy, hogy új piacokat hódít meg, és alaposabban aknázza ki a régieket. Tehát hogyan? Úgy, hogy még egyetemesebb, még hatalmasabb válságokat készít elő és a válságok elhárításának eszközeit csökkenti.

Igen.

Itt mi vagyunk aki beruház. Mi viseljük a vállalkozás terheit.

Nagyon egyszerű matematika.

Vegyünk egy ötszáz autós társaságot.
Azért is, mert ilyen nincs, és az egyszerűbb számolás kedvéért.
Ha az autók beruházási értékét darabonként három millióra tesszük, akkor nem értékeltük nagyon felül gondolom.
500x3 millió, az másfél milliárd forint.

Nna ezzel helyezzük szembe a fuvarszervező befektetéseit.

Őszintén megmondom, csak hasra ütve tudok számolni, de nagyon vastagon kell fognia a cerkának, hogy a húsz milliót elérjük.
De mint tudjuk, mai áron, egy futó társaág sem ér többet szőröstül bőröstül 500 milliónál. Amiben már, az eszmei érték, és mi magunk nyomunk többet a latban.
De ugye ez a fél milliárd is csak az egyharmada a miáltalunk befektetett másfélnek.

Akkor ki is ad munkát kinek?

Ennek a vállalkozásnak a terheit, és a kockázatát mi viseljük!
És mint látjuk, ha a teljes értékét (1500 millió + 500 millió = két milliárd) osztanánk részvényekre, akkor a részvények háromnegyede a mi kezünkben lenne!
Igaz, 500 kisrészvény formájában, de attól még, némi szervezéssel tudnánk mi dirigálni.
Már ha itt tisztességesen mennének a dolgok.

Erre gondoljon, aki a proletárok munkaerejéhez hasonlítja a mi tevékenységünket ezen a piacon..

A mi esetünkre nem jó a példád. Mi attól vagyunk "proletárok", hogy a munkalehetőségért fizetünk. Ha nem adnának munkát ugyanazt a lehetőséget a munkaeszközeinkkel magunk is megkaphatnánk. Miénk a "gyár", csak a "burzsoázia" dicsekszik vele.

Amilyen mértékben a burzsoázia, azaz a tőke fejlődik, ugyanolyan mértékben fejlődik a proletariátus, a modern munkások osztálya, akik csak addig élnek, amíg munkát kapnak, és akik csak addig kapnak munkát, amíg munkájuk a tőkét gyarapítja. Ezek a munkások, akik darabonként kénytelenek eladni magukat, éppen olyan áruk, mint minden egyéb kereskedelmi cikk, s ezért éppúgy ki vannak téve a konkurrencia minden viszontagságának, a piac minden ingadozásának.

Én vagyok a gyáva birka?
Nézz már végig magadon:-)

Az más, de azt hiszem nem én nem tudom elfogadni más véleményét, de ezt inkább ott folytassuk.

Egyáltalán nem érzem magam fontosnak, sőt!
Csak összeraktam két hsz.-t. Lehet hogy félre értettelek. A többi hozzászóló meg le van szarva.
Lehet jönni reklamálni.

A legfontosabb a létszámstop ..............
Aztán jöhet a többi.

"Porzsák Sándornak ilyet ne mondj. Ő mindig mindent jobban tud. Egy igazság létezik, ami az övé."

Igen!! :-))

Ezt tapasztaljuk a poltopicban! :-))

Ezt viszont te bízd rám!
Szeretem magam megítélni az embereket:-)

Porzsák Sándornak ilyet ne mondj. Ő mindig mindent jobban tud. Egy igazság létezik, ami az övé. Van annyira kemény macsó hogy beleszarjon a ventilátorba, ezt tapasztalhattuk korrekt etikás pályafutása alatt. tomajer te egy intelligens ember benyomását kelted ezeken az oldalakon, nincs neked dolgod egy ilyen hőbörgő még önmagával is elégedetlenkedő gyáva birkával.

Kicsit túl sok mindent veszel magadra Sanyi!:-(

Ennyire nem vagy fontos;-)