Tudod Hofi kicsit haragszom rad!
Abban maradtunk, hogy meggyogyulsz es husvetkor, ha otthon leszek egyutt megyunk a csajokat meglocsolni es talan horgaszni is elmegyunk...
Megigerted, bar sajnos mind a ketten tudtuk, hogy nem valoszinu, hogy összejön a dolog es egy nagyon hosszu fuvarba fogsz menni, ahonnan meg senki sem jött vissza.
Köszönöm, hogy 10 evig a baratod lehettem, kirangattal depressziobol, önsajnalatbol szimplan csak azzal, hogy voltal, ottvoltal mindig, amikor kellett. Az egyeniseged es a hajlithatatlansagod peldaerteku volt, legalabb is nekem.
Tudom, az utobbi 5-6 evben sajnos egyedul maradtal, elment mellöled mindenki es talan kevesen tudjak, de eleg regen meg akartal halni, mondvan a gyerekek egyenesben, megtettel mindent, amit itt a Földön meg lehet tenni.
Elmentem en is, igaz en az orszagbol, de azert hetente a vegen szinte naponta beszeltunk, illetve a vegen mar csak sms-ezni volt eröd, de akkor is olyan kedellyel kezelted a dolgot, mintha nem is rolad es az eletedröl lenne szo.
Emlekszem, mikor egy maconkai horgaszat alkalmaval elcsusztal es kifordult a könyököd, bevittelek a korhazba, a helyrerantasra varva megkerdezted: Mit gondolsz, ha elaltatnak szepeket fogok almodni? En ledöltem a szekröl, te meg kisbabaarccal bazsajogtal magadon.
Talan az utolso nagy, altalam ismert taxista ugrott be poralakban a Dunaba a szerelmetes halai melle veled, remelem az összes ponty es harcsa öszinte remuletere. Legyen az összes hal a tied Öreg!
A Lepcsösben szolok, hogy ne varjanak, koszoru helyett azt hiszem ket liter bort kap a Duna, a vörösböl, csak az ize kedveert.
Meg maradnek egy kicsit, aztan remelem ujra összefutunk odafenn. Eg veled 290! Zoli |
