a leadókkal sem lesz gond. azt mindig elsőnek szokta kivinni hiánytalalnul.

Idegfegyver nem vetünk be:-))

Ő meg arra hat...erősen:-))

a góréval fuzionáljatok, a pénztárosságot tuti elvállalja.

akkó' maradok:(

Tomajer! :-D

Urak!

Felvételre keresünk olyan taxisokat, akik vagy most kezdenék ezt a szakmát, vagy olyan elfogadható múlttal rendelkeznek, akikre egy csapatot lehet építeni.


Majdnem ütőképes csapatot írtam, de ekkora labdát nem dobok :-))

Szia

Idéznék az általam készített cikkből:

Na, akkor lássuk, mi is a valóság?! Milyen autó fog értem jönni?…meg volt bennem egy csomó kérdés és alig vártam, hogy végezzek a fuvarral.

Végre a kezemben a telefonnal sétáltam lefelé a Hegyalja út nagyszámainál.

Azt itt el is akadtam, mivel fogalmam sem volt a Max Taxi telefonszámáról.
Sebaj, tudakozó, 198… majd megmondja.

Nem mondta.
Nem szerepelt az adatbázisukban!!!
Ezen elvigyorodtam… végre egy hiba.

De ettől még nem tudtam meg a számot, így felhívtam a különleges tudakozót: 197

1 perc múlva már tárcsáztam is a (+36) 1 / 22-22-333 telefonszámot.

Sajnos ezek szerint ez még nem változott.

Szia Csogu, köszönöm. Vasárnap hívni akartam egy taxit, de nem tudta a tudakozó a számotokat. Ennyire titkos társaság?

Kicsi Bao! Nem vagy kicsit genya! De a kép, - az kitűnő! Bár, - ha meggondolom, igencsak igaza van Csogunak! Én mióta Max vagyok, azóta maximálisan jobb a közérzetem! Többet ugyan nem keresek, - de kevesebbet sem! Viszont mindezt rettentően vidáman,jó hangulatban, nyugodt körülmények között, egymást segítve, - mint a hőskorszakban! És igazából ez a nem mindegy!

Hiszi a piszi!
Mad "Max" Csogu!
:)

Nem tudom, milyen lesz a nyár, kíváncsi vagyok rá, mennyi időt tud majd velem tölteni a barátom.

Szerintem nem könnyű egy taxissal együtt élni. Sem akkor ha nappalos, sem akkor ha éjszakás.
Ennek is és annak is meg van a maga életritmusa.
Ha nagy a szerelem, akkor tudtok egymáshoz alkalmazkodni még ha nehéz is:-)

Azt olvasom itt, hogy igyekszel minél hamarabb kint pörögni az utcán. A családod mit szól ehhez? GOndolom, abban bíztak, többet leszel velük.

Szerintem már azzal is kiegyeznek, ha kiegyensúlyozottabb hangulatban telnek a napok:-)

Emlékszem mindenre,azért mondtam hogy egyetértek veled,emlékszem amikor kiraktam az embert éjjel az M3-as bekötő útján,és mutattam neki:Na őcsém,arra van palota,jó sétát kivánok!Igen akkor nem érdekelt hogy betelefonál és én mehetek etikára,és újra egy picit embernek éreztem magam,de arra is emlékszem hogy mennyit álltam különböző etikai szobák ajtajai előtt,te ismersz,ha elborul az agyam nem érdekel hogy mi történik egy óra múlva,és váltottam már céget egy rossz mondat miatt,de nem mindenkinek van olyan barátja aki azonnal betolja egy másik céghez egy fillér nélkül,és ma amikor mindenki máról mára él nem mernek lassan már beszélgetni sem az utasokkal,hisz úgy meg vannak félemlitve,nem csak az utasoktól,már egymástól is félnek..amikor egy hét jár a nemdohányzó autóban ha rágyújt valaki,hát nem is kell csodálkozni hogy itt tartunk.

Szia Csogu! Már azt hittem, valami baj van, olyan régen nem jelentkeztél írással. Ha tényleg így van, ahogy írod, ennek igazán örülök. Nap mint nap olvasom ezt az oldalt és elkeseredve látom, az "oszd meg és uralkodj" elv ragyogóan működik itt is. (Bár miért ne működne, több évezredes politika!)
Lassan-lassan belelátok a mindennapjaitokba, érdekes dolog. Nem tudom, milyen lesz a nyár, kíváncsi vagyok rá, mennyi időt tud majd velem tölteni a barátom.
Azt olvasom itt, hogy igyekszel minél hamarabb kint pörögni az utcán. A családod mit szól ehhez? GOndolom, abban bíztak, többet leszel velük.
Sok kérdés merül fel bennem, de azt hiszem, ezeket inkább nem osztom meg mindenkivel.
Szép napot, hétvégét és ÜNNEPET kívánok Neked és mindenkinek. (Pünkösd lesz, bár ez egyházi ünnep, de szép gondolatai vannak. Egyet kiemelnék: Jézus halála után 50 nappal (vagyis Pünkösdkor) Péter apostol nagy tömeg előtt beszélt, amikor a Szentlélek kiáradásának hatására a világ minden tájáról összegyűlt emberek megértették a hallottakat. A bábeli nyelv-zűrzavar után, amikor az egy nyelvet beszélőket összezavarta Isten a nagyravágyásuk miatt, itt a sokféle nyelven beszélőket a Szentlélek újra egyesítette. Kívánom, hogy minél hamarabb újra beszéljünk "egy nyelven"! A vezetőitek, az utasok és TI TAXISOK, akik értünk és értük dolgoztok!)

"Szerintem valahol itt kezdődik TAXISNAK, KOLLÉGÁNAK lenni."

"Magam sem hiszem, de újra szeretek a volán mögé ülni..."

- Ezt melyik társaságnál tudják még elmondani????
- Szösszenet: Nem kis zűrt kavartam az egyik nap bent és mégis EMBERKÉNT foglalkoztak-nak velem. Na ez a nem mindegy.
- Kívánom mindenkinek, hogy NE úgy üljön be "reggel" az autójába mintha a fogorvosi székbe ülne.
- Mindenkinek szép napot kívánok.

Ezt meg csak úgy...magamnak...meg aki elolvassa.

Akár blogba is lehetne, de nincs hozzá kedvem.

Lelkes vagyok. Ez az első szó, ami az eszembe jut, ha a munkára gondolok.
Magam is alig hiszem el, de ez van. Feleségem épp ma jegyezte meg a következőt:

Nem sokkal ébredésem után

- Mikor mész majd ki dolgozni?
- Szerintem fürdök, azt megyek is.
- Máris?
- Aham... - válaszoltam, miközben már fejben kint is voltam. A srácokra gondoltam, akik esztelen időket ígérve próbálják a címeket elvinni....20 perc...30 perc... Megéri? Á, szinte alig...főleg nappalban.

De mennek, mert a diszpécser szimpatikus, kér, a cím szinte nem is cím, hanem egy feldobott labda, amit le kell kezelni, nem szabad leesnie.

- Muszáj neked ébredés után azonnal kimenni?
- Nem, nem muszáj...de megyek.

Összegyűlik a banda a droszton...ennél vegyesebb összeállítást elképzelni sem lehet. Van itt minden életút.

Szokatlan diskurzus, nem a megszokott "sírás" megy...persze néha az is felüti a fejét, de hamar elterelődik a téma...

Újra szeretek kiszállni az autóból, újra szeretek beszélgetni....taxisok között lenni.

Jön a tanár úr...cukkoljuk egy kicsit, majd Ő is röhög, amikor kapcsol....Jön Emillio és azonnal kajákra terelődik a szó és 10 perc elteltével még az is megéhezik, aki előtte vacsorázott be...

Pörgés van, elment egy autó....nem kell szólni, nem kell noszogatni, mindenki egy emberként mozdul.

Ütött, kopott egy kis csapat...tele kezdőkkel, akik az "öregek" szavait isszák... sztorijaikon jókat vidulnak.

- Gyerekek, ne toljatok ki velem - halljuk a diszi hangját - 12 percet ígértem, valaki induljon el.

Összenyomás van...nem kell könyörögni, nem kell fenyegetődzni...megyünk magunktól.


Szokatlan.

Alig várom, hogy visszaérjek valamelyik drosztra, hogy kiszálljak, beszélgessek...én, az elmúlt évek remetéje, aki menekült szinte már a taxisok elől....csak ne kelljen hallanom azt, amit magam is tudok....

Stopperem ott lóg a visszapillantó tükrön, gombjait picit már belepte a por...nem használom, mert nincs miért.

Nem száguldom, nem kockáztatom...leginkább nincs is mire...

Hallgat az URH...már vagy 30 perce....meg sem szólal...de kit érdekel?

Majd csak lesz vhogy...jön egy beülős, elviszem és már kavarok is vissza...megbeszéljük, hogy ebből sem lesz holnap ebéd, de vhogy most ez sem baj.

Nem állunk jobban, nem keresünk jobban, nem szívunk kevesebbet, kint vagyunk gazdagon...de valahogy mégis más.

- Nem indul az autóm...itt vagyok Palotán...valaki be tudna bikázni? - kér segítséget az egyik kolléga.
- Csepelen vagyok....megyek.

Szerintem valahol itt kezdődik TAXISNAK, KOLLÉGÁNAK lenni.

Itthon vagyok....kényszer...szerencsére már megint a fém, az élettelen anyag nem bírta....és nem azon jár az eszem, hogy miből fizetem ezt és ezt ki....nem elkeseredve vagyok, hanem lélekben kint vagyok a srácokkal és azon agyalok, hogy vajon minden rendben van-e velük...?

...és remélem holnap már újra köztük tolhatom a biciklit...

Magam sem hiszem, de újra szeretek a volán mögé ülni...