Pistának nagyon jót tett, hogy a feje felett van 1 hónap:-))

Azóta már mosolyogni is megtanult....bár lehet összetévesztem a vicsorgással:-)

Különben komolyra fordítva a szót, előnyére változott.

Semmi extra, csak megbeszélés volt:-)))

Egyik kollégának volt egy 4 fős okossága, azt azon agyaltunk, hogy miként világítsunk rá neki arra a tényre, hogy szeretne minket megvendégelni:-))

Az még semmi.De Pista bácsi autója olyan szinten volt rendben hogy nagyon sok colléga megirigyelhetné!

Mi volt múltkor a Vígszínháznál?
Amatőr színjátszó csoportot alakítottatok?
Végül is remek időtöltés utasra várva.
:)

Elfelejtettem benaplóztatni, hogy Pista bácsi, alias Walter, ma nem törte az autót:-))

:(:(

Még hogy én kacsát? Töltök én azt is, nem csak libákat! De a töltött libanyak csak mosogatás után dukál! Na meg a nyuszi! Valahol még illusztráltam is, hogy hogyan szeretem! Egyéb malacságok? Igen! A zsenge malacka karaja, amúgy bőrösen egybe sütve, belehúzva egy szál jobbféle parasztkolbász! Hát így vagyok az állatságokkal! Azt mondod, hogy az írásaim magasban szállnak! ne csodáld! A könnyű dolgokat felkapja a szél, és csak repül, és repül.... Aztán egyszer csak leesik! (Kinek előbb - kinek utóbb!) Nos, - egészségünkre!

:-))))))))))))

Ne bazz. Most akartam lefeküdni aludni.De ezek után rémálmaim lesznek.

Hát nem is tudom ?


Talán : Tasunkó Szapa

Walther Csogu Matthau:

Emillio, a baj az írásaiddal az, hogy olyan ...hogy is mondjam...magasságokban van, hogy reagálni sem könnyű rá.

Ez nem téged minősít, hanem engem. Én ennél sokkal, de sokkal egyszerűbb vagyok:-)

Egész pontosan...vagyis magyarul: nincs olyan lexikális tudás mögöttem, amivel tudnám hozni azt, mint Te :-)

A másik meg a csajos téma...20 éve van egy társam...tisztelem, becsülöm...szeretem...és úgy érzem, talán a halál is csak egy gyenge próbálkozással fog tudni élni, hogy elszakítson tőle.

Így jókat derülök azokon a hódításokon, amiket sok taxis mesél, de hozzáfűzni, nem tudok...és talán nem is bánom ezt.

De bármikor leszek étekkóstoló egy királyi lakomán, amit Te főzöl :-))

Remélem őszinteségem miatt nem neheztelsz meg rám:-)

Tegnap megtudtam, hogy Pista bácsi nem akárki, hanem egy igazi világutazó és híres emberekkel is „beszélgetett” már.

Történt a következő:

Állok a Pannóniában a droszton, mikor Pista bácsi leparkol. Bejelentkezik és szabályokat megszegve már jön is felém.

Arcán barátságos mosoly, amiből azonnal tudtam, hogy bajban vagyok:-))

Igazam lett.

Megállt az autóm mellett, rám nézett és a következő váddal illetett:

- Csogu, Te nem szeretsz engem!

Sok mindenre számítottam, de erre a kijelentésre nem. Mert mit tagadjam?
Nem Pista bá az ideálom :-))

Én a gyengébbik nemet részesítem előnyben, abból is azt a típust, aki tudja, hogy egy hölgy lehet okos, lehet szép, lehet humoros, de igazán a
hasán keresztül érhet a férfi szívéig.

...és itt nem arra gondolok, hogy páros lábbal ugrálnak a gyomromon:-)

Pistánk a kijelentése után – szemében huncut mosollyal – várta a reakciómat.
Én legszívesebben felvettem volna gyorsan egy címet, mintsem válaszolnom kelljen, de pont nagy csend volt az URH-ban.

- Mire alapozod ezt fater? – kérdeztem vissza.
- Hallottam, hogy írtál rólam az interneten.


Igazam lett, sz@rban vagyok:-)

- Igen, írtam…valamit.
- Szerinted én olyan vagyok, mint Walter Matthau?

Vigyázz csogu, vigyázz! Okosan kell itt válaszolni, mert különben az öreg kiakad – ez járt az agyamban.

- Nézd, ha nem is kinézetre, de a gesztikulálásod megszólalásig hasonlít rá.
- Nem tudom, nem ismerem.
- Nem láttál még tőle filmet?
- Azt láttam, de személyesen nem ismerem.
- Jó, hát én sem így értettem. Nem is érthettem így.
- Ó, Te nem is tudod, hogy kikkel beszélgettem már személyesen.


Nocsak, még a végén kiderül valami Pistánkról...

- Mesélj, kikkel?!
- Például Charles Bronsonnal.


Hmmm...nem tagadom, meglepődtem. Nem néztem volna ezt ki az öregből, de hát ki tudja, kiben milyen múlt lakozik.

- Hogy történt?
- Ó, ez már régi sztori. Anyámmal sétáltam a Sanzelizén. Egyszer csak odakiáltottam egy ürgének. Jó napot Béla bátyám! Mire anyám megkérdezte, hogy normális vagyok-e, mit kiabálok itt? Mondtam neki, hogy miért, ez az ember nem a Béla bácsi a Baross utcából? Nem – válaszolta anyám – ez Charles Bronson a moziból. Pedig megszólalásig olyan volt, mint Béla bácsi...még vissza is köszönt: Hello.


Azonnal más szemmel néztem Pistára...Ő már beszélgetett Charles Bronsonnal is:-)


A gond az, hogy ma este az egyik etikásunkkal is beszélgetett...nem kellett volna...kedden jön be etikára:-(

Szegény fater...sajnálom...nem rossz ember, csak van egy stílusa, ami nem mindig fogyasztható.

Csogu! Azt se tagadd le, hogy jó kapcsolatok révén elintézték Neked, hogy az APEH felé nem kell adót fizetned, sőt Ők adnak vissza Neked adó-hozzájárulást! + felterjesztettek kormány kitüntetésre, ami pénzjutalommal jár! (HE -_HE)

Aha! A történelem megint ismétli önmagát! Egyszer - mintha már megtörtént volna, hogy neves vezérünk - bizonyos Gyurka , kinek a glóriáját tövisből fonták, udvariasságból leültették az Őt megillető trónra , és hogy ne fázzon, kicsit előmelegítették számára! Pedig az Ő csapata nem is focizott sehol sem! Igaz, akkor még nem találták fel a labdát! A mai konszolidált világban max. a kispadra ültetnék! Persze, a kispad sem a parlament előtt lenne! Azért, hogy megfelelő módon post humus rehabilitálják, - utcát neveztek el róla! De szeretnék végig hajtani a Cucó sugárúton!