Az alábbi történet csak a képzelet szüleménye, így bármilyen adat egyezése csak a véletlen műve! Csak és kizárólag a „kellemetlen élményeink” témához íródott!
Jövök-megyek, járom az utam…Kellene még egy fuvar, nagyon kellene, nem „estem bele”egész nap semmi jóba, és már hazafelé kéne mennem Kispestre. Nini! A Vérmező tutiban nincs kolléga! (konkurencia :-)) Akkor hát, itt a nagy lehetőség! Hátha majd most?! Most talán átvisznek legalább a belbe?! Nekilátok a fészkelődésnek. A térerő-mérőt előírás szerint elkapcsolom, hogy ne ugráljon annyira, majd lassan gurulni kezdek…Hirtelen ezt hallom: Kérek: „ XII. kerül………………………utca 19.”
Tessék??? Hová??? Na mindegy, úgyis biztos valahová messze…
A diszi közben már árulja tovább a címet: „-5? …-10?... negyed?”
Valaki végre felveszi, én meg egyik kezemmel megfogom a másikat (gratuláció céljából) amikor lediktálják neki: ”Városmajor utca 19. X külföldi az Y irodából. Megy a reptérre, nem kért transzfert…
|