Na azér'...˘! :)))
Mer' én sem szeretlek. :DDD
;)

Ne félj, nem szeretlek. :DDD
De azért... :)))
:

:)

Terem, terem, tem, teremtem… :D

Meg lel. :)

Nem. Az bátran keres. :)

Hát tőlem biztos nem! :D

És a telek? Az is fél? :)

Mitől?
:D

Hát az csak nem úgy van, mint a grillcsirke, hogy fél! :DDD

Ha egész kegyelmet kaptál, akkor az úgy rendben van. :D

Szerintem a gondolatok, az elménk szüleményei. Úgy keletkeznek, hogy az érzékszerveinkkel érzékelünk valamit, és ennek nyomán, az elménk kreál valamilyen gondolatot.

Még nem olyan régóta élek így, de nagyon tetszik. :)))
Képzeld, az a legfurcsább benne, hogy mikor megkérdezte egy ismerősöm, hogy hogyan értem el, nem tudtam elmagyarázni neki.
Igazából nem is tettem érte szinte semmit, csak úgy megtörtént.
Vagy egy hívő barátom, ő azt mondta, hogy ezt nevezik kegyelemnek.
Kegyelmet kaptam! :)
Szerinted egyébként honnan kerülnek a gondolatok a fejünkbe? Vagy hogyan keletkeznek?

Helyes. Az a legfontosabb, hogy önmagaddal békében élj.

Azt gondoltam, hogy nem egy kötelező program. :)
Egyszer írtad, hogy Téged kevesen értenek.
Én meg néha úgy érzem, hogy engem meg senki! :D
Ezért én magammal szeretek a legjobban szövetkezni. :)

A lelkierő a lényeg. Nem fontos szövetséget kötni, ha nincs kivel.Ha elég erős vagy egyedül is, akkor nincs szükséged mindenáron szövetségesre. De ha sugárzik belőled az erő, előbb-utóbb megtalálnak a hozzád hasonlóan erős, és független emberek. Ha senki nem akar veled szövetkezni, akkor nem vagy elég erős.

Na de miben gyengébb meg erősebb? Meg egyáltalán.
Szerintem nem lehet ezt kidekázni.
Egy közösségben vannak csecsemők is meg aggastyánok is. Ők mind segítségre szorulnak. Nem vagyunk egyformán okosak meg intelligensek. Ki inkább ez, ki inkább az. Nem vagyunk egyformán gazdagok se, az is tök relatív.
Én nyilván egészen csóró vagyok, különben meg nem vágyom ennél többre. Aztán ott van még a lelkierő pl. Hányszor esik jól egy kis megtámogatás ennek-annak vagy épp nekem. Akkor egyből pártfogolt leszek? Elszívni meg csak annak lehet az erejét, aki hagyja.
Az egész társadalom tele van gyengébbnél gyengébb láncszemekkel és a házasságoktól kezdve a pártokig minden közösséget különféle érdekek tartanak össze.
A fiam két éve jár egy lánnyal és abból áll az életük, hogy két napig ordíbálnak egymással, két napig meg bújnak egymáshoz. Egyfolytában próbál az egyik a másikon felülkerekedni. Két remekbe szabott fiatal teremtés ezzel tölti a drága időt.
Az egyik barátom arról tartott kiselőadást tegnap, hogy minden férfi arra vágyik, hogy a nő ájuljon el tőle és szolgálja ki.
A fél világ azon gyötrődik, hogy ő a zsidók szolgája.
Itt kössél Te szövetséget... :(((